Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

ügyigazgatóság (1905— 1949), az államépítészeti hivatal (1933— 1948), a több törvényhatóságra kiterjedő Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság (1929— 1950), a megyei tanfelügyelőség (1900 — 1950) iratai jelentősek. Az igazságszolgáltatás szerveinek fondfőcsoportjából a székesfehérvári törvényszék iratai elvesztek, töredékes a járásbíróságok 1945 előtt keletkezett iratanyaga is, teljesnek csak az adonyi 1882— 1945 közötti része tekinthető. Ugyanitt említhetők egy móri és három székesfehérvári közjegyző után maradt iratok az 1870-es évektől az 1940-es évekig. Az intézetek, intézmények fondfőcsoportban zömmel a megye felekezeti népiskoláinak anyakönyvei (1935-ig) vannak összegyűjtve, amelyek adataiból következtetni lehet a megyei alsófokú oktatás viszonyaira, a tanulók szociális összetételére, társadalmi helyzetére. Az alsófokú felekezeti népiskolák iratainak kezdő éve 1874, záró esztendeje 1944. A fondfőcsoport legértékesebb iratai közé tartozik a székesfehérvári pálos-cisztercita gimnáziumé, melynek évköre 1776-1948. Székesfehérvár pecsétje 1845-ből (I. Ferdinánd király megengedi a városnak a magyar nyelvű körirat használatát)