Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

(Békéscsaba, 1976); 8. Ember Győző Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715 — 1730. (Békéscsaba, 1977.); 9. Kristó Gyula Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében (Békéscsaba, 1981.); 10. Káldy-Nagy Gyula A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása (Békéscsaba, 1982.). 11. Jankovich B. Dénes-Hévvízi Sándor Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében (Békéscsaba, 1983). A levéltár kutatószobája hétfőtől péntekig 8—16 óra között tart nyitva. A békési fióklevéltárban keddtől péntekig ezzel azonos időpontokban tartanak kutatószolgálatot. A mikrofilmanyagban történő kutatáshoz Gyulán is, Békésen is filmleolvasó készülék áll rendelkezésre. Gyulán közel nyolcezer kötetes szakkönyvtár, Békésen kézikönyvtár segíti a kutatást. A levéltár cinkoxidos másolási lehetőséggel rendelkezik. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár 3501 MISKOLC, Fazekas u. 2. (Pf. 101.) Tel.: 35-582 A levéltárnak Sátoraljaújhelyen (3980 SÁTORALJAÚJHELY, Kossuth tér 5. Pf. 217. Tel.: 14-52) fióklevéltára van, amelynek gyűjtőterülete a volt Zemplén megye, illetve a jelenlegi sátoraljaújhelyi és szerencsi járásra terjed ki. A levéltár magvát, terjedelemre és forrásértékére nézve legjelentősebb részét két megyei törvényhatóság: Borsod és Zemplén megye és egy törvényhatósági jogú város: Miskolc iratanyaga, eredetileg önálló levéltára képezi. Ezek egy intézményi szervezetbe vonása lényegében egybe esik a három megye, Borsod, Abaúj-Torna és Zemplén 1949-ben történt egyesítésével. Ekkor került a levéltár kezelésébe az 1920— 1938, illetve 1945— 1949 között Szikszó székhellyel működött Abaúj-Torna megye iratanyaga is. A három nagyobb levéltári test 1950 előtti története a következők szerint alakult. Borsod megye nemesi közgyűlése üléseit 1579-ig Miskolcon tartotta, a török hódoltság időszakában azonban Szendrőtől Ónodig terjedőleg több helységben alkalmilag, 1659-től felváltva Ónodon és Szendrőn tartották a gyűléseket, míg 1727-ben felépült Miskolcon a jelenlegi tanácsháza udvarán egy földszintes épület, ahol a levéltár is állandó elhelyezést kapott. Ez a hely azonban már 1770-re, éppen a levéltár miatt is, szűknek bizonyult. Végre az 1806— 1836 között épült, jelenleg is fennálló klasszicista stílusú épületben, amelynek építésére indokul szolgált, hogy a levéltárnak nincs megfelelő helye, hosszú időre elhelyezést nyert. Borsod megye levéltárát a jegyző kezelte, aki mellé 1717-től írnokot alkalmaztak, ennek feladata volt a levéltár rendben tartása. 1770 körül a levéltárat nagy gonddal rendezték, kezelését a főjegyzőre bízták, aki annak kul-