Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

Klebelsberg Kunó miniszternek lesz döntő szerepe a levéltár helyzetének alakulásában (-> 1922. évi XVII. tc., 1922. évi XIX. tc, 1923. április 27.). október 23. Csánki Dezső országos főlevéltárnok, az Országos Levéltár vezetője írásban tájékoztatja a belügyminisztert a vármegyei levéltárak elhanyagolt állapotáról, és javasolja Komáromy András országos levéltárnok kiküldését valamennyi vármegyei levéltár felülvizsgálatára (-> 1914. január 10.). az év folyamán Árva megye levéltárában rendezési munkát végeznek. — Iványi Béla országos levéltári fogalmazó a Magyar Történelmi Társulat Trencsén megyében tartandó gyűlése előkészítése során megállapítja, hogy a megyei levéltárat valósággal kifosztották az elmúlt évtizedekben, eltűnt a 1314. századi okleveleknek legnagyobb része. — Somogy megyében levéltári szolgálatba lép Molnár István (1949-ben válik meg a levéltártól). — Hild Viktor, Jász-Nagykun-Szolnok megye főlevéltárnoka rendezi Karcag város levéltárát. A régi tárgyi csoportokat megtartja. Az iratanyagról itt is „Vezérkönyv"-et állít össze. A levéltár végleges rendje ekkor alakul ki. — Nagykanizsa város tanácsa megbízza Freíler Adolf ügyvédet az 1867-1882 közti központi iratok selejtezésével. 1914 január 10. A Belügyminisztérium értesíti a vármegyei törvényhatóságokat, hogy Komáromy András országos levéltárnokot megbízta a megyei levéltárak vizsgálatával. szeptember 1. A Budapesti Közlönyben megjelenik a „Szabályzat családi levéltáraknak a Magyar Nemzeti Múzeumban való letéteményezésére és kezelésére" című utasítás. november 9. A belügyminiszter Komáromy András megbízatását meghosszabbítja az 1915. évre. az év folyamán a Zomborban működő Bács-Bodrog megye levéltárának anyagát Rácz Soma gimnáziumi tanár rendezi. Az anyagot kronologikus rendben, három fő osztályba csoportosítja (1. vármegyei és községi iratok; 2. családi iratok; 3. általános iratok). A már rendezett iratokhoz iktatókönyv, valamint neves tárgymutató készül. — Komárom megye levéltárában Alapy Gyula főlevéltárnok az iratokat saját tervezete szerint négy osztályba sorolja (közjogi iratok (1619-1848); családtörténeti (nemesi) iratok; törvénykezési iratok; vegyes iratok). — Gárdonyi Albertet kinevezik Budapest Székesfőváros Levéltárának vezetőjévé. Feladatát nyugdíjazásáig, 1935-ig látja el, közben tekintélyes kutató és publikációs tevékenységet fejt ki a főváros múltjáról, településtörténetéről, nagyvárossá fejlődéséről. — Debrecen város tanácsa az Országos Levéltártól útbaigazítást kér a levéltár ügyében. Csánki Dezső, a levéltár főigazgatója utazik a helyszínre, és külön szakértőt ígér (-> 1915). — Zólyom város polgármestere Főglein Antalt kéri fel a levéltár rendezésére, aki az általános mozgósítás miatt