Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

május 15. Zala megyei közgyűlési jegyzőkönyvi bejegyzés szerint a megye elhozatja és a levéltárban helyezteti el a Fonyó Sándor pécsi kanonok, választott püspöknél lévő, Zala és Somogy megyékre vonatkozó 17. századi jegyzőkönyvet. június 3. Rajcsányi Ádám kamarai levéltárnok átadja Mária Teréziának a Magyar Kamaránál vezetett királyi adománykönyvekből és a családi levéltárak okleveleiről általa készített 20 kötetnyi másolatot. Munkája jutalmául a királynő kinevezi a hradek-likavai (Liptó m.) kincstári uradalom jószágkormányzójává. Ezzel Rajcsányi levéltárnoki pályafutása véget ér (-> 1738. október 21.). augusztus 25. Mária Terézia utasítja Eszterházy Ferenc tárnokmestert, hogy a törvényszéki és hiteleshelyi kiadmányok egységes díjszabását terjesszék ki a városokra. A leiratot megkapja valamennyi tárnoki város (-> 1746). az év folyamán elkészül a Győr megyei székház, ahol a levéltár is új otthont kap. — A Komárom megyei főispán követeli a rendezést, melyhez a megye külön segéderőt rendel a főjegyző mellé, és jobb körülményeket teremtenek. — Padányi Bíró Márton veszprémi püspök Sümegről (Zala m.) visszaszállíttatja Veszprémbe a Püspöki Levéltár anyagát és az új püspökvárban helyezi el (—> 1544). 1750-1751 Somogy megye levéltára Tapsonyból Kaposvárra kerül, s a megyeházán helyezik el (-> 1724-1750). A levéltár gondos elhelyezése után Tallián János főjegyző folytatja a rendezést, a jegyzőkönyvek letisztázásával (-» 1748). 1750 körül Egerben elkülönítik a városi levéltárat az irattártól. A régi iratokat a jegyző kezeli. — Átalakítják a győri városházát. A városi tanács három tagú bizottságot küld ki a levéltár rendezésére, hogy az iratok új helyükön könnyen megtalálhatók legyenek. A felületes munka 1752-ig folyik, de nem éri el célját. — A pozsonyi levéltár újabb rendezése, az iratokat bőr-ladulákban helyezik el (—> 1722). 18. század közepe Másolati könyvek és segédletek készülnek a pannonhalmi iratokhoz. 1751 április 4. Borsod megye országgyűlési követe, Szathmáry Király György 23 irat átvételéről kiállított elismervényt ad a levéltárnak. (Az elismervény még az 1930-as években az iratok helyén volt.)