Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

az év folyamán Trencsén megye szabályrendeletet hoz a megye iratainak jelzetekkel való ellátására és leltározására. 1737 május 31. A Magyar Kamara javasolja III. Károlynak, hogy Rajcsányi Ádámot (-> 1736. július) bízza meg az archivariusi tisztséggel és a kamarai levéltár megszervezésével, de az Udvari Kamara kételkedik a jelölt megbízhatóságában és a kamara tanácsosai közül kér jelöltet (-> 1738. április 3.). az év folyamán keletkezett Eperjesen levéltári lajstromkönyv, mely 1453-tól rögzíti az iratokat, elsősorban a város jogaira vonatkozó kiváltságleveleket. — Gyula város első irata (Németgyula tanácsülési jegyzőkönyve). 1738 április 3. Rajcsányi Ádám, hivatkozva történelmi és paleográfiai tudására, újabb kérvényt nyújt be a Magyar Kamarához a levéltárnoki állás iránt, amelyet a kamara pártoló levelével továbbít az Udvari Kamarához. Az Udvari Kamara is javasolja, hogy nevezzék ki „pro archivario Hungarico" címmel, 800 forintos évi fizetéssel (-> 1737. május 31.). október 21. III. Károly kinevezi Rajcsányi Ádámot a Magyar Kamara levéltárnokává, ezzel ő lett Magyarország első állami szolgálatban álló levéltárosa (archivarius Hungaricus). november 27. III. Károly a levéltár felállításáról értesíti a Magyar Kamarát, és kiemeli, hogy a levéltárnok hivatala különbözik a regisztrátorétól, a regisztrátor ugyanis a folyó és újabb aktákat tartozik kellő rendben tartani, a levéltárnok ellenben a régieket kutatja, és feldolgozza, ami a közjó vagy a kincstár számára hasznos. az év folyamán Kassán kizárólag levéltári munkára két fogalmazót vesznek fel: Polyaki Jánost és Schwartzenbach Ferencet. Korábban az iratokat — egyéb teendői mellett — az iktató (regisztrátor) kezelte. Az önálló levéltárosok beállításával új regisztratúra kezdődik (-> 1740). — Sopron megye főispánja, Eszterházy Pál Antal jelentést kér a megyétől többek között arról, van-e már minden szükséges kellékkel ellátott megyeháza és levéltár. Válaszul a megye elrendeli a nemeskérí megyeházán a levéltár elhelyezését és az iratok rendezését is. — Besztercebányán tűz pusztít, emiatt Zólyom megye akkori perceptorának (adószedőjének), Sexty Dánielnek a házában sok irat megsemmisül. 1739 eleje Mosón megye közgyűlése kimondja, hogy a Mosonban lévő új megyeszékházban a levéltárat is el kell helyezni.