Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

helyére, Magyaróvárra. — Ez évből valók Szepesolaszi első iratai és Veszprém város első jegyzőkönyvei. 1713 augusztus 21. Első ízben tartja Veszprémben közgyűlését a megye. az év folyamán A Magyar Kamara irattárát védelmi célokból Szentgyörgyre (Pozsony m.) szállítják. 1714 október 14. Az országgyűlés nádorrá választja Pálffy Miklós országbírót. (Haláláig, 1732-ig viseli hivatalát.) ez évből való Csongrád és Kolozs megye legrégibb irata. — Esztergomban, a Vízivárosban lévő megyeház egyik szobájában helyezik el a levéltárat. — Miskolc város levéltárát rendezett állapotban, tárgyak szerint szétválogatva, három ládában őrzik (-» 1794). 1715 június 15. III. Károly szentesíti a pozsonyi országgyűlés törvényeit. LXVIII. te: előírja az árvák és gyámok iratainak a megyei irományok közötti őrzését, az okiratok leltározásának és irattározásának a szükségességét. LXXXVI. te: viszszaállítja Somogy megye önállóságát. XCII. te: kimondja a töröktől elpusztított megyék újjászervezését (—> 1596. január 15.). az év folyamán Pálffy Miklós nádor átveszi elődjének örököseitől az ország levéltárát. Pálffy hivatalviselése alatt a nádori levéltár kibővül, adománylevelek, nádori parancsok, királyi rendeletek, kamarai és kancelláriai átiratok, bevallások, peres iratok sokasága marad fenn ebből az időből. ez évből való Békés megye első jegyzőkönyve. — Papírmalom létesül Dobsinán (Gömör m.). — Keszthely város első irata. — Az 1912-ben alapított hajdúdorogi (görög katolikus) püspökség legrégibb iratanyaga, a részbeni jogelőd szabolcsi főesperesség iratainak kezdő éve. 1716 október 16. Temesvár felszabadul a török alól (—» 1552. június 27.). ez évben kezdődik a közgyűlési iratsorozat Csanád megyében. — Pelsőcön leteszik Gömör-Kishont megye székházának alapkövét (—> 1719. július 3.). — Tűzvész Szegeden, a város ügyviteli, közigazgatási irataiban keletkezik kár. 1717 ez évvel kezdődnek a közgyűlési jegyzőkönyvek Bács-Bodrog megyében.