Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Bevezetés

- Tanácsadó testületek, szakfelügyelet - Nemzetközi kapcsolatok - Egyesületek A közreműködésre felkért szerzők általában levéltártípusonként (megyei levéltárak, szaklevéltárak, városi levéltárak stb.) dolgoztak és a feltárást különböző mélységig végezték el. Nem került sor a családi levéltárak történetének feldolgozására, és nem készült el a Magyar Országos Levéltár történetének egy része sem. Az összejött anyagot 1997-ben Müller Veronika és Réfi Oszkó Magdolna rendezték, előszerkesztették. Az új évezredhez közeledve a „kronológia" lezárása, kiadásra történő előkészítése újra napirendre került. El kellett készíteni a hiányzó fejezeteket (beleértve az 1996-1999 közti évek történetét), a felesleges részek rövidítésével a kéziratot egyenletesebbé kellett tenni, hogy ezzel világosabbá váljanak a fejlődés tényleges súlypontjai. * * * Ha a pontos dátumot nem lehet megállapítani, „az év folyamán", „ez évben" kifejezés szerepel. Bizonyos esetekben előfordul, hogy események, történések összetartoznak. Ilyenkor az adatokat a következő dátumra utaló nyíl jelöli. Hasonlóképpen történik a visszautalás is. Személynevek írásakor: magyar családnév esetén a családnév állandósult, a történetírásban kialakult formáját használjuk, a magyar középkori családneveket, amelyek csak a latin írásban maradtak fenn a mai helyesírás szabályai szerint írjuk, a nem magyar személynevek írásakor pedig a keresztnév szerepel elöl. Mivel a feldolgozott 1000 esztendőről eltérő mennyiségben maradt fenn iratanyag, a feldolgozás mélységében vannak bizonyos eltérések. Az 1526 előtti időszakból kitérünk a hivatalos írásbeliség történetének dokumentálására, sőt megjelöljük a fontosabb oklevelek őrzési helyét is. A fennmaradt iratok számának megjelölésével ez fokozatosan megszűnik. Helyet kapnak viszont bizonyos hivataltörténeti utalások, főként olyan szervek vonatkozásában, amelyek mint felügyelő szervek, fenntartók és olykor irattermelők szerepet játszottak a levéltárak életében. Vonatkozik ez a 16-17. századi egyes tisztségviselőkre (nádor, országbíró) is. A helynevek után a megyei hovatartozás megjelölése tájékoztatásul szolgál, amit a szabad királyi, illetve törvényhatósági jogú városoknál, ismertebb helységeknél nem tartunk szükségesnek. Az egyszerűsített helynévmutatóban