Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

február 24. II. Mátyás országgyűlést hív össze Pozsonyba. (Április 25.: szentesíti a törvényeket.) XXXIII. te: elrendeli, hogy azok az eredeti levelek és diplomák, amelyeket az elhunyt Illésházy István özvegye, Pálffy Kata, Eszterházy Miklós útján beszolgáltatott a rendeknek, több főúr és nemes által lepecsételt lajstrom mellett, a nádor (ekkor Thurzó György) őrizete alatt maradjanak; halála után viszont örökösei kötelesek azokat a legközelebbi országgyűlésen a rendeknek átadni. Ez a törvénycikk veti meg a nádori levéltár alapjait, szeptember 25. A források említik a Batthyány-levéltár dobrai (Vas m.) számadáskönyveiről készült jegyzéket, mely az anyagot 1541-ig tartalmazza. Ezt alkalmi oklevél- és iratösszeírások követik. az év folyamán az egri püspökség — levéltárával együtt — Kassáról Jászóra (Abaúj m.) költözik a felvidéki harcok miatt (-> 1649). 1614 ez évből való Udvarhely-szék egyik legrégibb irata, egy lustra-könyv. 1615 ez évből valók Mosón megye legrégibb fennmaradt iratai. 1617 Thurzó Imre regesztrumot készít saját családi levéltárukhoz, mely a későbbi rendezések alapja lesz, és a családi levéltárak iratairól elsőízben áttekintést ad. 1618 május 11. A pozsonyi országgyűlés nádorrá választja Forgách Zsigmondot. (Tisztségét 1621-ig viseli.) az év folyamán Thurzó György halála után özvegye, Czobor Erzsébet és fia, Thurzó Imre átadja nádori dokumentációs könyvét az országgyűlésnek, majd Forgách Zsigmond nádornak (—» 1760). — Homonnán (Zemplén m.) tűzvész pusztít, melyben a Drugeth-család iratai is elégnek. 1619 ez évből származik Árva megye legrégibb irata, egy urbárium átírás, valamint Komárom megye első közgyűlési jegyzőkönyve. 1622 április 3. II. Ferdinánd országgyűlést hív össze Sopronba. (Augusztus 18.: szentesíti a törvényeket.) XXXI. te: kötelezi a nádort, hogy a többi oklevéllel együtt a nikolsburgi békekötés okmányát is helyezze el az ország levéltárában.