Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

március 8. Zsigmond király Pozsonyban kelt dekrétumában igazságügyi reformot hajt végre. A hatalmaskodások a királyi személyes jelenlét, a nádor és az országbíró bírósága elé kerülnek. Megszabja a bírák személyét és jogkörét, a bírságokat, hiteleshelyi és királyi emberek díját, valamint az oklevelek illetékét (—»1351. december 11.). A dekrétum példányait a Magyar Országos Levéltáron kívül, Horvát Nemzeti Levéltár Zágrábban, a Prímási levéltár Esztergomban, valamint a Trencsén városi levéltára őrzi. október 13. Zsigmond király birtokot adományoz. Az oklevelet Bálint iktatta a királyi könyvekbe. Az első névszerint ismert tisztviselő, aki királyi könyvekbe való iktatást végezte (—»1355. július 1.). 1435 körül Megszűnik az állandó udvari panaszfelvevő iroda: véget ér a királyi kápolnaispán oklevéladó tevékenysége és a királyi középpecsét használata. Az iroda feladatát részint (a király nevében kelt parancslevelek) a királyi kancellária, részint (oklevélátírások, bevallások) az udvari bíróságok kancelláriái veszik át. 1436 március 12. Zsigmond király érvényteleníti az általa vagy kancellárjai által kiadott összes tudta nélkül kiadott oklevelet. Az esztergomi érsek és a nádor ugyanis panaszt tett, hogy a néhai Perényi Imre titkos kancellár, míg a király távol volt birodalmi ügyekkel elfoglalva (—> 1436. július 5.), a kancelláriából csalárd módon oklevelet adatott ki. A király a kancellárral és más híveivel átvizsgáltatott minden könyvet és levéltárat, amibe királyi adományt jegyeznek be, de a Perényi számára adottat nem találta. Perényi Imre 1405-1418 között viselte a titkos kancellári címet. július 5. Zsigmond király birtokot adományoz. A kancellária jegyzet szerint az oklevelet a császár írásbeli parancsára készítették el és bevezették a királyi könyvbe. A szokás szerint külföldön tartózkodó uralkodó írásos parancsára intézkedik a kancellária (-> 1436. március 12.). ez évből valók Pozsony város első jegyzőkönyvei. 1439 február 10. Albert király Novaji Pétert, veszprémi és zágrábi kanonokot, a magyar királyi kancellária ítélőmesterét mind Zsigmond király mind az ő idején a magyar királyi kancelláriában végzett kimagasló munkájáért testvéreivel együtt megnemesíti és felruházza azokkal a jogokkal, amelyek a királyi zászló alatt harcoló valamennyi nemest megilletnek.