Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)
Kronológia
augusztus 3. Balaki Benedek özvegye és Szeged város alsó részének polgárai között létrejött birtokeladásról szóló adásvételi szerződést a csanádi káptalan állítja ki. Az oklevél Szeged város titkos levéltár-ának első, eredetiben fennmaradt dokumentuma (—> 1725. április 24.). 1360 körül A városkönyvek folyamatosan differenciálódnak. Kezdetben csak a számadásokat vezetik külön, majd elkülönülnek a bíráskodás során készült dokumentumok, és a magisztrátus jegyzőkönyvei. Utóbbiak már nem mindenes városkönyvek, hanem csak a közigazgatási tevékenység dokumentumai. A későbbiek során nyilvántartják a város polgárjogot nyert lakóit, és gondot fordítanak a tőlük követelt, illetve beszedett adó adminisztrálására is. 1364 november 19. I. (Nagy) Lajos király megparancsolja a kancellárjának, hogy mivel a birtokok nevei a királynál lévő iktatókönyvben találhatók, keresse meg a benne egy liptói birtok nevét, s megtalálása esetén a szepesi káptalannak a birtokról szóló oklevelét a király új fuggőpecsétjével erősítse meg. az év folyamán keletkezett az első számadáskönyv a Hont megyei Selmecbányán. Csak töredékei maradtak fenn. 1366 június 16.1. (Nagy) Lajos király értesíti a főkancellárt, hogy egy a székesfehérvári konvent előtt tett (1362. január 15-i) bevalláshoz hozzájárul, s megparancsolja erről a királyi döntésről állítson ki az illető számára oklevelet átírva benne a székesfehérvári káptalannak a bevallásról készített oklevelét, október 13. Kont Miklós nádor előtt Dulói Roh János 12 oklevelét egy tokban átadta Kemencéi Jánosnak, akitől azt visszakéri. 1369 április 11. I. (Nagy) Lajos király Kont Miklós nádor özvegyének engedélyezi férje birtokainak használatát. Az oklevélnyerő László kancellár testvére volt, a gyanú eloszlatása érdekében az oklevélen a kancellár kezén lévő királyi nagyés a kápolnaispánnál lévő titkospecséten kívül Erzsébet királyné nagypecsétje is függött. A kancellária ekkoriban kettévált: a nagykancellária intézte azokat az ügyeket, amelyeket a királyi kettős vagyis egyszerű pecséttel adnak ki, a kis vagy titkos kancellária pedig azokat, melyeket a királyi gyűrűs- vagy titkos pecséttel ellátva adtak ki. Bizonyos ügyeket azonban közösen intéztek.