Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)
Kronológia
Ezt a Gyulafehérvárott tartott gyűlésen bizonyos határozatokkal kiegészítik. Szövege azért maradhatott meg, mert Magyarország nemesei a királyi határozatot a gyulafehérvári káptalannal írásba foglaltatták, hogy könnyebben hozzáférhessenek, ha szükségük van rá. A dekrétum szövegét a gyulafehérvári káptalan átírásában a Magyar Országos Levéltár őrzi. 1298 augusztus 5. III. András király a saját, meg az ország főpapjai és főurai pecsétjével megerősített oklevélbe foglalja a királyi tanács határozatát. Többek között megszabják, hogy a király koronázásakor tett oklevélbe foglalt ígéretei szerint járjon el. A határozat szövegét I. Ulászló király megerősítő oklevelében (-»1440. július 20.) találjuk, amelyet a Magyar Országos Levéltár őriz. 1300 ez évből maradtak fenn a Drugeth- és a Rakovszky-család legkorábbi iratai. A szlovákiai levéltárakban találhatók. 1300 körül A királyi tanács határozatot hoz többek között a hiteleshelyi (—> 1231) oklevelek és tanuk díjáról, valamint a királyi oklevelek után a kancellárnak és az írnoknak fizetendő illetékről (^1291. február 22.). 1300-1320 Formuíagyüjteményt állítanak össze a székesfehérvári ferences kolostorban. A 126 formula a ferences rendben leggyakrabban előforduló hivatalos ügyek gyors írásbeli intézéséhez adott segítséget (—>1525 előtt). — A városokban egyre nagyobb gondot fordítanak a privilégiumok megőrzésére, melyekből fokozatosan kialakulnak a „titkos levéltár"-ak. A királyi oklevelek mellett megerősödik a városok oklevéladó tevékenysége is. A polgárok ügyes-bajos dolgaikban (határviták, szerződések, bevallások stb.) közvetlenül a városi tanácshoz és nem a hiteleshelyekhez fordulnak. E tevékenység dokumentumai a városkönyvek (—> 1326). 1303 július 26. Borsod megye tanúsítja, hogy a kitűzött napon az előirt tisztítóesküt nem tették le. A megye oklevelének formulás része egy a 14. század első felében összeállított fogalmazást tanító könyvben maradt meg. Királyok, püspökök, megyék és magánosok (ok)leveleinek formuláit tartalmazza; valószínűleg a veszprémi káptalani iskolában használták. A töredék egy könyv kötéstáblájából kerültek elő (->1455). Az Österreichische Nationalbibliothek őrzi Bécsben.