Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

az év folyamán Imre király a győri püspöknek adományt tesz, a templomosokat Magyarországon kiváltságban részesíti, oklevelével megerősíti a szentgotthárdi ciszterci monostort birtokaiban, megerősíti III. Béla király adományát az esztergomi egyház számára. Az oklevélen cipópecsét (—> 1181) függ, amelynek előlapjára, a király trónon ülő alakja mellé négyszer belenyomták a viaszba a király gyűrűspecsétjét ellenőrzésképpen. — Megerősíti a váradi egyházat birtokaiban, az esztergomi egyházat a királyi jövedelmek dézsmájának birtokában. Valamennyi oklevél Katapán egri püspök és udvari kancellár kezéből kelt. december 21. III. Ince pápa engedélyezi Katapán székesfehérvári prépostnak, hogy maga gondoskodjék az őrkanonoki állás betöltéséről. Az őrkanonok tisztsége ugyanis a kincsek, kiváltságlevelek és a Szentkorona őrzése (-> 1349. szeptember 2.). ez évből származik a Batthyány-család körmendi levéltárának első irata, melyet a Magyar Országos Levéltár őriz. 1199 január 30. III. Ince pápa megparancsolja a győri püspöknek és a bakonyi apátnak, hogy idézzék meg és kérdezzék ki P. esztergomi prépostot és az angol Róbert mestert, valamint Azó papot, akik állítólag cinkosai voltak L. mesternek III. Sándor pápa iktatókönyve megcsonkításában. A pápai udvarban évszázadok óta törekszenek arra, hogy a kiadott pápai oklevelek szövegét iktatókönyvbe másolják, azonban e könyvek folyamatos sorozata csak III. Ince pápa korától maradt ránk (->1209. május 15.); oklevelünk fontos bizonyítéka annak, hogy a korábbi pápák idején is iktatókönyvbe vezették a kiadott pápai oklevelek szövegét. Róbert mestert azonosnak veszik a későbbi királyi kancellárral (-> 1209. május 15.), veszprémi püspökkel, majd a káptalan választása ellenére kinevezett esztergomi érsekkel (—> 1226-1239). 1200 ez évből maradt fenn a Ráday-család első irata, mely a Dunamelléki Református Egyházkerületi Levéltárban található. 1201 március 29. A pannonhalmi apátság oklevélben igazolja, hogy öt testvér nem tartozik a varsányi (Veszprém m.) udvaraokok közé. Az oklevél chirographum, tehát két vagy több példányban készült és a szövegek közé beirt ábécén kettévágták, sőt az egyház pecsétjével meg is erősítették. Jegyzőjét megnevezik. Az oklevél a megindult hiteleshelyi gyakorlat példája.