Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

június 2. Kihirdetik az 1934. évi VIII. tc.-t a Magyar Nemzeti Múzeumról. Bizonyos rendelkezései vonatkoznak a vármegyei levéltárakra is. •— A törvény szerint a Gyűjtemény egy etem megszűnik, feladatait a bizonyos önkormányzati jogokkal is felruházott Magyar Nemzeti Múzeum (Tanácsa )veszi át. Elődjéhez, az Országos Magyar Gyűjteményegyetemhez hasonlóan irányítása alá tartoznak a nagy országos közgyűjtemények: az Országos Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Történeti Múzeum, az Országos Természettudományi Múzeum (-> 1949. december 15.). —Az 1934. évi XII. tc. kihirdetése (a főváros szervezetéről). A levéltár itt is a hivatalok között szerepel, június 24. vagy július 1. Herzog Józsefet nevezik ki az Országos Levéltár főigazgatójává. Korai haláláig, 1941-ig áll a levéltár élén. július 1. Hatályba lép az 1934. évi VIII. tc. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárát (kb. 1250 fm) az Országos Levéltárhoz csatolják. Utóbbi állománya (kb. 19 000 fm) számos nagy és jelentős családi levéltárral és iratgyűjteménnyel gazdagodik. augusztus 21. Ember Győző, mint „foglalkoztatott diplomás" (állástalan diplomás) kerül az Országos Levéltárba. Két év múlva kapja első kinevezését, levéltári gyakornokként. Ettől fogva 1978 november végén történt nyugdíjazásáig megszakítás nélkül az Országos Levéltárban dolgozik, 1949-től — több, mint 29 éven keresztül — az intézmény főigazgatójaként. — Az Országos Levéltárban Herzog József főigazgató Nemességvizsgáló Hivatal néven külön részleget alkot. A részleg munkatársai nemesi cím-, előnév- és címerügyekkel foglalkoznak. az év folyamán Borsod megye levéltára 115 év után végleg elköltözik eredeti helyiségéből, és a megyeház emeleti részén négy nagyobb helyiségben kap új otthont. — „Tanulmányok Budapest Múltjából" címen megindul a Székesfővárosi Levéltár kiadványsorozata. 1944-ig szerkeszti a levéltár. — Gárdonyi Albert a Levéltári Közleményekben értekezést tesz közzé Buda középkori levéltáráról. — Az Orczy-család iratai Gyöngyösről, Újszászról, Budapestről az Országos Levéltárba kerülnek. 1934-1937 Bánrévy György „Az iratkezelés története Budán és Pesten" címmel tanulmányt tesz közzé a Levéltári Közleményekben. 1935 január 19. Megjelenik az 1929. évi XI. tc.-t életbeléptető 9300/1935.III.VKM rendelet. A törvény biztosítja a levéltári szakfelügyeletet, illetve felhatalmazza a vallás- és közoktatási minisztert, hogy főfelügyeletet gyakoroljon a közhatósá-