Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

fizikai állapotának felmérése céljából. A belügyminiszter, Csánki Dezső javaslatára, Föglein Antal főlevéltárnokot bízza meg a vizsgálattal, március 14-15. Föglein Antal jelentése szerint Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye levéltárában az iratanyag elhelyezése és állapota évtizedes gondatlan kezelésről tanúskodik. az év nyarán a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárát felköltöztetik az Országos Levéltár épületébe, ahol az iratanyag (kb. 1250 fm) a Bécsi kapu felé eső raktárszárny III. emeleti raktárába kerül. (-» 1945 januárjában ez a raktárterem ég ki, családok, testületek és intézmények iratanyagának kb. 20-22%-os pusztulását okozva.) az év folyamán alispáni javaslatra Borsod megye 1569-1871. évi jegyzőkönyvi töredékeket és fogalmazványokat ad át az Országos Levéltárnak. (Az iratok 1933-ban kerülnek vissza eredeti helyükre.) — Nagykanizsa város vezetősége elrendeli a levéltárban a selejtezést az árvaszéki, számvevőségi, pénztári, stb. iratokban. — A Levéltári Közleményekben Jurkovich Emil ismerteti Besztercebánya, Relkovic Neda Bakabánya levéltárát. —• Hadnagy Albertet kinevezik Tolna megye főlevéltárnoki állására, amelyet több mint négy évtizeden keresztül — később a Szekszárdi Állami Levéltár igazgatójaként — tölt be. — Magyarország és Ausztria aláírja a Badeni Egyezményt. Az okmány az évszázadokon át Bécsben működött „közös" kormányszervek magyar vonatkozású irategyütteseit közös szellemi tulajdonnak nyilvánítja és kezelésükben közreműködési lehetőséget biztosít a magyar félnek a Bécsben dolgozó levéltári delegáció révén. Feladatmegosztással külön „katonai" delegáció dolgozik a Kriegsarchivban, külön „polgári" delegáció a Haus-, Hof- und Staatsarchivban és a Finanz- und Hofkammerarchivban. Az előbbi a Hadtörténelmi Levéltár, az utóbbi az Országos Levéltár munkatársai közül kerül ki. (Jelenleg a magyar delegáció l-l főből áll.) Ausztria jelentős levéltári anyagot ad át Magyarországnak. Ekkor kapja meg az Országos Levéltár az ún. Geringer-iratokat, az 1852-60 között működött Katonai és Polgári Főkormány (Militár- und Civil Gouvernement) Civil Sectiojának kb. 70 ifm anyagát, a Honvédelmi Bizottmány iratait a Kossuth Archiv 150 csomójával, valamint egyéb iratokat, benne Széchenyi István döblingi hagyatékával (a mai I. szekció). — Genfben megalakul a Történeti Tudományok Nemzetközi Bizottsága (Comité International des Sciences Historiíues). Feladatai között szerepel a nemzetközi történettudományi kongresszus öt évenkénti összehívása a történettudományok nemzetközi művelésének segítésére. A kongresszusok különböző osztályokra (szekciókra) osztva működnek. Az első osztály a történelmi segédtudományok, levéltárak, szövegpublikációk területét öleli fel. — Megjelenik Fekete Lajos „Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába" című, nemzetközi jelentőségű műve, amely az Országos Levéltár 1945 előtti önálló kiadványai közül a legfontosabb.