Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

jelenik Radványi Néda: „Die archive in der Podkarpatska Rus." című munkája Ungváron, amelyben a szerző Munkács, Beregszász és Ungvár városok levéltárait is ismerteti. — Megkötik a római egyezményt a saint-germani és a trianoni békék által érintett levéltári és irattári kérdések végrehajtása ügyében az érintett országok (Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Olaszország) részvételével. Az Egyezmény súlyosabb feltételeket szabott Ausztriára és Magyarországra, mint a békeszerződések cikkelyei. Magyarország végül is nem ratifikálta az Egyezményt. — Az új határral kettévágott megyék levéltárainak helyzetét a közigazgatási változások befolyásolták. Egyesült GyőrMoson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád-Hont, Borsod-Gömör-Kishont, Abaúj-Torna, Szabolcs-Ung, Szatmár-Bereg-Ugocsa, Csanád-Arad-Torontál megye Magyarországon maradt része, míg a többi, részben elcsatolt megyék (Bács-Bodrog, Baranya, Zala, Vas, Bihar, stb.) eredeti névvel működtek tovább. Az 1920 előtti levéltári anyag az utódállamokhoz került, ha oda esett a megyeszékhely, míg Magyarországra a többi esetben. — Hasonló a helyzet a katolikus egyházmegyei levéltárakkal is. A csanádi egyházmegye székhelyét Temesvárról Szegedre helyezték, és szeged-csanádi néven működött. 1952-ig csak 33 plébánia tartozott hozzá. A református egyházkerületek területe is csökkent: a dunamellékiből a déldunántúli, a dunántúliból a barsi, drégelypalánki, komáromi egyházmegyék kerültek az utódállamokhoz, a tiszáninneni nagyobb része Csehszlovákiához, míg a tiszántúl keleti egyházmegyéin három ország osztozott. 1923 február 5. A vallás- és közoktatási miniszter Lukinich Imrét kinevezi az országos levéltári igazgatóvá. Hivatalát 1924. február 7-ig tölti be. április 25. A Nemzetgyűlés elfogadja az 1923. évi XVIII. tc.-t az erdőtörvény módosításáról. A jogszabály az erdészeti üzemtervekről is intézkedik (-» 1925). április 27. Megkezdődik az Országos Levéltár iratanyagának átköltöztetése az Országház utcai szűk és sötét raktárhelyiségekből a Bécsi kapu téri új épületbe. Az iratanyag nagyobb részének átszállítását és az új elhelyezését — Lukinich Imre országos levéltári igazgató, Herzog József országos főlevéltárnok és Jánossy Dénes országos levéltárnok vezetése mellett egyetemi hallgatók segítségével a Belügyminisztérium által rendelkezésre bocsátott teherautókkal — két és fél hónap alatt végezték el. Szeptember közepén a Levéltár személyzete is átköltözik az új palotába. A kutatás 1923. április és 1925. november között nagyobb részt szünetel. A társbérlet továbbra is fennmarad. Az új épület két IV. és egyik III. emeleti raktárát a Hadilevéltár, a másik III. emeleti raktárt (1926-tól) a Magyar Nemzeti Múzeum levéltára foglalja el.