Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

1917-1920 Kováts Ferenc az utolsó magyar levéltáros Pozsonyban. Főként az 1550-1859 közti évekből származó oklevelek jegyzékelésére fordít gondot. 1918 április 23. A fővárosi közgyűlés — kétszeres átdolgozás után — elfogadja Gár­donyi Albert 1915-ben készült selejtezési szabályzatát. szeptember 17. Házi Jenő a soproni levéltár főlevéltárnoka, tisztét 1950-ig megőrzi. november 11. A Hadügyminisztériumban az első világháború idején keletkezett iratok másolataiból kialakul a „Hadi Levéltár", míg az eredetieket továbbra is a bécsi Kriegsarchiv őrzi (-^ 1801. március 23.). Az e napon kiadott ügykörbeosztás szerint e levéltárat az I. csoport 10. osztályába sorolják (-> 1919. január eleje), az évben Csobán Endre megkezdi a debreceni levéltár rendezését (-> 1928). 1919 január eleje Átszervezés következtében Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum néven szerepel a magyar hadi gyűjtemény. A még teljesen el nem készült Or­szágos Levéltár Bécsi kapu téri épületében helyezték el (—» 1921. március 16.). március 15. Nógrád megye főlevéltárosa Radics Vendel. április 18. A Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a Forradalmi Prole­tár Múzeum létrehozásáról, amelynek feladata a munkásmozgalmi iratok átvé­tele és megőrzése. május A Tanácsköztársaság idején Csánki Dezsőt — aki nem sokkal ezelőtt kapott főigazgatói rangot — szabadságolás címén eltávolítják az Országos Le­véltár éléről, és több munkatársat rendelkezési állományba helyeznek. A fő­igazgató helyére Tóth-Szabó Pál fővárosi levéltárost, egyetemi magántanárt állítják. június A proletárdiktatúra kormánya az Oktatásügyi Népbiztosság felügyelete alá helyezi az Országos Levéltárat, és elrendeli a Nemzeti Múzeum családi le­véltárakat őrző levéltári osztályának az Országos Levéltárba adását, június Bereg megye cseh megszállás alá kerül, a levéltár magyar gondozójának távoznia kell. augusztus 8. Csánki Dezsőt visszahelyezik főigazgatói állásába a Tanácsköztár­saság bukását követően, és helyreáll a Belügyminisztérium felügyelete is. az év folyamán Gömör-Kishont megye levéltári anyagának kisebb részét Putnokra menekítik. A történeti anyag Rimaszombaton marad. — Jász­Nagykun-Szolnok megye levéltárából igen sok 17-18. századi irat és jegyző­könyv tűnik el a Tanácsköztársaság és a román betörés alatt. — A városi levél­tárak közül Szentesen a megszálló román csapatok okoznak kárt, Kunhegyes város levéltárában ugyancsak a románok pusztítanak. — Ungvár és Munkács

Next

/
Oldalképek
Tartalom