Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

ettől kezdve több-kevesebb rendszerességgel megemlítik. Első ismert előfordulása az udvarispánnak, aki a királyi udvar gazdasági ügyeit intézi és bíráskodik. 1134 április 26. után Felicián esztergomi érsek az előtte pereskedő Fancica bácsi püspöknek és Macilinus jeruzsálemi Szentsír kanonok, zágrábi püspöknek a váradi egyházban (Szent László sírjánál) letett esküje alapján ítélkezik. Az ítéletről kiállított hivatalos írás Magyarországon az első chirographum. Két példányban egyetlen hártyára írták le az oklevél szövegét, és hitelességének szavatolására a szövegek közé írt betűket közepén elvágva osztották ki a feleknek az egyes példányokat. Az oklevél sem megírásában sem megpecsételésében nem kötődik a királyi udvar írásbeliségéhez; az egyházi bíráskodás korai példája. 1135 II. Béla király oklevélbe foglaltatja a bozóki (Hont m.) premontrei monostor birtokait. Felicián esztergomi érsek jóváhagyásán kívül megemlítik a király jegyzőjét, aki az oklevél megpecsételését is végezte (—> 1137. április 11.). 1137 április 11. II. Béla király a tűz martalékává lett és helyreállított pannonhalmi Szent Márton egyháznak újraszentelésekor birtokot adományoz. Az oklevélre a király képét (ábrázoló pecsétet) a jegyző nyomta rá. 1138 szeptember 3. II. Béla király oklevélben összeíratja az Álmos herceg által alapított dömösi (Esztergom m.) egyház birtokait. Megnevezik a királyi oklevél írnokát és a kancellárt (—»1158), aki megpecsételte az oklevelet. 1141-1146 II. Géza király pecsétjével erősíti meg azt az oklevelet, amelyben a Gutkeled nembeli Márton ispán és neje az általuk Csatáron (Zala m.) alapított bencés monostor javára végrendelkeznek. Márton ispán a monostornak adta vásárolt szolgáit is. A megvásárlásukról az írást Wasardus pap állította ki, aki bevette az írásba a tanuk nevét is. A Kálmán király korában elrendelt adás-vételi szerződés egyetlen ismert emléke (->1116). Mindkét végrendelet szövegét a monostor Bibliájába másolták be (—>1263. május 22.). Ma a Csatári (Admonti) Bibliát Bécsben az Österreichische Nationalbibliothek őrzi.