Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

december Török Jánost kinevezik az Archivum Regni allevéltárnokává. 1867 március 8-11. A képviselőház felhatalmazása alapján a kormány elrendeli a törvényhatóságok újjászervezését. február 17.1. Ferenc József kinevezi Andrássy Gyula grófot magyar miniszterelnöknek, majd február 20-án a kormány tagjait. április 1. A Magyar Tudományos Akadémia összbizottsági ülésén Wenzel Gusztáv felolvassa a Történettudományi Osztály javaslatát egy országos levéltár kialakításáról. Javasolja, hogy más európai országok mintájára nálunk is állítsanak fel olyan országos levéltárat, amely a múlt korokból fennmaradt okmányokat egybefoglalja, azok gyakorlati és tudományos hasznosítását biztosítja, mind a magánszemélyek, mind a kutatók számára. Az új országos levéltár magában foglalná az akkor szétszórtan, az egyes kormányszerveknél lévő iratokat, tehát a megszűnt kormányszékek levéltáraiban és regisztratúráiban lévő iratanyagot, a jelenlegi országos levéltárat, az ország törvényhatóságaitól, és a hiteleshelyeitől begyűjtendő országos érdekű iratokat. Ezenfelül a magánlevéltárak birtokosait is fel kell szólítani, hogy közérdekű vagy közjogi okmányaikat adják be a felállítandó új országos levéltárba. A javaslat szerint minden iratot eredetiben kellene beszolgáltatni, de a volt tulajdonosok hiteles másolatot kaphatnak, április 13. A Magyar Tudományos Akadémia ülésén a levéltárügy átszervezésével kapcsolatosan elhangzott javaslatot Kubinyi Ágoston helyettes elnök és Arany János titkár aláírásával az egyes megszűnt kormányszékek levéltárait felügyelő belügyminiszter elé terjesztik. A belügyminiszter Kovachich Józseftől véleményt kér a javaslatról, aki erre válaszolva a megfelelő épület hiányára hívja fel a figyelmet. május 15. Megalakul a Magyar Történelmi Társulat. Folyóirata a „Századok". A társulati tagok nagy gondot fordítanak a levéltári iratok felmérésére. Vidéki kirándulásokat (= kutatóutakat) szerveznek, és ilyen utak alkalmával a meglátogatott városokban lévő megyei, városi, egyházi, családi levéltárakat felmérik. Tevékenységük főként a családi levéltárak vonatkozásában jelentős, melyek nem tartoztak semmiféle „hivatalos" felügyelet alá. Ilyen kirándulások voltak Koíozs (1868), Hont (1869), Vas (1870), Zemplén, Ung (1871), Pozsony (1877) stb. megyékben (—» 1878. szeptember 1.). július 28.1. Ferenc József szentesíti az 1867:XII. tc.-t, a kiegyezési törvényt, az év folyamán Baján Osztvics Simon a levéltáros. — Ismét Ráth Károly kerül Győr megye levéltárának élére (-> 1861. január 5.). Újra felmerül a levéltár átköltöztetése a kisterembe, aminek a megvalósítása az év végén