Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

az év eleje Fejér megye főjegyzője okirathamisítást követ el, és a megindult vizsgálat a megyék egész sorában kideríti az iratanyag hanyag, felületes kezelését: előtérbe kerül a levéltárak helyzete és biztonsága, január 9. Nagykárolyból Pestre kerül a Károlyi-család nemzetségi levéltára, március 18. II. József rendelete Magyarországot (Erdély nélkül) tíz kerületre osztja fel. A kerületek székhelye: Nyitra, Besztercebánya, Kassa, Munkács, Nagyvárad, Temesvár, Pest, Győr, Pécs, Zágráb; a kerületek élén királyi biztos áll; a megyék önkormányzata megszűnik. Az ügyviteli jegyzőkönyv (protocollum gestionis), amit a megyéknél az uralkodó ügyviteli utasításának értelmében fel kell fektetni, lényegében iktatókönyv. A rendelet hatására a következő megyék levéltárai egyesülnek: Árva Liptóval, Torna Abaújjal, Mosón Győrrel, Esztergom Komárommal, Békés és Csanád Csongráddal, Ugocsa Bereggel, Turóc Zólyommal (-> 1790). március 24. II. József 3521. számú rendeletével elfogadva Fejér megye levéltárat vizsgáló bizottságának javaslatát, egy tíz pontból álló szabályzatot (normát) ad ki, mely szerint a megyék kötelesek a levéltárukat alkalmas és esküvel kötelezett egyénekkel rendeztetni, lajstromoztatni, az iratokhoz mutatókat készíteni és a levéltárat jegyzék mellett a főjegyzőjüknek átadni, azzal, hogy a levéltár megóvásáért a felelősség a főjegyzőt terheli. A rendelettel megkezdődik a második országos általános levéltárrendezés Magyarországon, április 2. A Helytartótanács kihirdeti a megyegyűlések felfüggesztését, április 28. II. József 10 609. számú rendelete utasítja a megyéket, hogy a levéltárban csak arra alkalmas, tehát szakértő embereket alkalmazzanak lajstromozósegédül, és e segéderőket is eskettessék fel. — Az uralkodó rendelkezik a szabad királyi városok iratainak rendezéséről, lajstromozásáról is, amiért a jegyző felelős. szeptember 2. II. József rendelete a bírósági szervezet átalakításáról, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás különválasztásáról. A rendelet 1786. január l-jén lép hatályba. szeptember 27. Zólyom megye főispáni adminisztrátora külön tisztviselőt nevez ki a levéltár élére, Remenius Károlyt. Ő a megye első, megbízott levéltárnoka. szeptember Az első kinevezett levéltárnok („regestrator archivi") Arad megyében Muraközy József ügyvéd. november 29. Pest megye főispánja kinevezi az ország harmadik megyei levéltárnokát, Ballá Gábort. Hivatali működésének időszakában (1832-ig) rendezi a levéltár történelmi iratanyagát olyan kiváló színvonalon, hogy más megyék is hozzá küldik a levéltárnokukat a levéltárkezelés, rendezés és a lajstromozás tanulmányozására. Érdemeit I. Ferenc kitüntetéssel ismeri el.