Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

megye újabb három évre szóló szerződést köt Viserrel, aki 1786-ra el is készül a rendezéssel, a mintaszerű elenchusokkal és mutatókönyvekkel.) (—> 1786. július) április 17. II. József 2346. számú körrendelete megsürgeti a megyéknél az eddigi lajstromozás eredményének bejelentését. az év folyamán Tolna megye levéltára a szekszárdi megyeházára költözik. — Fuchs Ferenc, a későbbi egri érsek folytatja az esztergomi Prímási Levéltár „ecclesiastica" iratainak rendezését. (A munkával 1786. december 3 l-re készül el.) — A király újabb kérésének — a lajstromozás állásának bejelentéséről — csak néhány megyei levéltár tesz eleget (Zólyom, Győr, Mosón). 1782 január 12. II. József feloszlatja mindazon szerzetesrendeket, melynek tagjai nem oktatással, betegápolással, tudományokkal foglalkoznak. Vagyonuk a Vallásalap kezelésébe, levéltáruk a kamara levéltárába kerül. A rendelkezést 1786ig hajtják végre. január 24. Tolna megye megszerzi a Tanulmányi alaptól az ún. urasági házat új megyeháza céljaira. április 2. II. József rendelettel egyesíti a Magyar Kamarát és a Helytartótanácsot. az év folyamán Bars megyében már lajstromozó működik. 1783 az év eleje Huszár Mihály lajstromozó és levéltárnok halála után Heves megye nem alkalmaz rendszeresen lajstromozót, hanem a hátralékok pótlásával és a folyó lajstromozás teendőinek elvégzésével Mocsányi Sándort bízzák meg, aki a munkát 1785-re elvégzi. június 24. Az Udvari Kamara engedélyezi, hogy Sopron város Oertel Károly János helyi ügyvéddel szerződést kössön a városi levéltár rendezésére, július 11. Oertel Károly János kinevezése Sopron város levéltárosának és esküje. 1786-ra készül el a munka, melynek eredményeit lajstromban rögzíti: „Regestum actorum in Archivo L. et R. Civitatis Soproniensis in Suis distinctis scriniis reperibilium". A város — ma is meglévő — alkalmas szekrényeket szerez be az iratanyag megfelelő elhelyezésére. november 11. Az uralkodó rendeletére a Helytartótanácsban ügyosztályokat szerveznek. (A 46 ügyosztályra épülő szervezet — mely az irattározásnak is alapja — kisebb változtatásokkal 1848-ig fennmarad.) (-> 1723. június 19.) november 24. Újfajta ülésjegyzőkönyvet vezetnek be a Helytartótanácsban. (A jegyzőkönyvek előadói ívekből, ún. votum ívekből jönnek létre.)