Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

január 15. Mária Terézia létrehozza a szepesi, rozsnyói és besztercebányai római katolikus egyházmegyéket. április 18. Békés megye közgyűlése határozatot hoz székház (benne levéltár) építéséről. (Az építkezés 1785 nyarán indul meg Gyulán és 1793-ban fejeződik be.) június 28. Budán a kamara hozzájárul, hogy Pscherer András megbízást kapjon a budai városi levéltár rendezésére (—> 1772 körül). július 22. Budán a városi tanács levéltárossá választja Pscherer Andrást (—> 1777. július 25.). augusztus 26. A Magyar Kamara levéltára újabb egy ládányi iratot vesz át a szepesi kamarai adminisztráció anyagából (-> 1775. január 20.). december 9. A Helytartótanács 6236. számú rendeletében felhívja a megyék figyelmét arra, hogy a levéltár helységeinek bővítéséért-rendbehozásáért külön díjazást adni csak királyi beleegyezéssel lehet. december 9. Mária Terézia leirata a városoknak: helyteleníti, hogy egyes munkákat, melyeket hivatalból kellene elvégezni, csak külön pénzért végzik el. Ezek közé tartoznak a levéltári teendők is. az év folyamán Zala megye Somogy megye többszöri kérésére egy 75 ügyiratcsomóból álló iratgyűjtemény elenchusát adja át (—> 1771. december 17.). 1777 február 17. Mária Terézia királynő létrehozza a székesfehérvári és a szombathelyi római katolikus egyházmegyéket. Szily János, szombathelyi püspök a területére vonatkozó győri, veszprémi és zágrábi iratanyagot átkéri levéltárába. A püspöki kancellária iratkezelési rendje 1821-ig: az iratok két nagy csoportra oszlanak, időrendi és tárgyi sorozatokra. A székesfehérvári egyházmegyével kapcsolatos iratanyag egy része is az új püspöki székhelyre kerül, június 18. Sáros megye rendezetlen levéltárába külön lajstromozót kér. július 25. Pscherer András levéltáros esküt tesz Budán (-> 1776. július 22.). Utasítás készül számára, mely felsorolja azon iratokat, melyeket a levéltárosnak őrizni és rendezni kell. Titoktartásra van kötelezve az iratok tartalmát illetően. A levéltárból csak tértivevény ellenében adhat ki iratokat. Hivatalát két évig tölti be, de ezalatt megalapozza a budai levéltár rendszerét. Korábban a kezdetleges elenchuson kívül csak a telekkönyvi és árvaszéki iratoknak volt a gyakorlati igények miatt kezdetleges mutatója. Pscherer három külön segédletet készít a Helytartótanácstól, Kamarától, Magyar Kancelláriától érkezett iratokhoz, ezen kívül a tanácsi és ágensi levelezéshez. A titkos iratokat „Privilegia" címmen kiemeli.