Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

ben az ország levéltárában csak az országot érintő iratokat helyeznék el. A magánszemélyek iratait nem őrzik, a már bent lévőket visszaadják. Magánszemélyek részére a nádor vagy az országbíró utasítására adhatnak ki másolatokat. A tervezet javasolja, hogy magánszemélyektől a nádor vagy az országbíró, közhivataloktól vagy más országoktól az uralkodó szerezze vissza az országos fontosságú iratokat, az ország nagybíráinál lévőkről és folyamatosan keletkezőkről rendszeresen készítsenek másolatokat és szállítsák be a levéltárba. A levéltár felügyeleti és a személyzet kinevezésének joga a nádort illesse, illetve a nádor nemlétében az országbírót. A nádor minden országgyűlésen köteles beszámolni a levéltár állapotáról. az év folyamán az Archivum Regni állandó alkalmazottainak száma négyre szaporodik a vicearchivarius mellett. — Ribits Rudolf utódjának a Magyar Kamara levéltárának élére Szendrey Benedeket nevezik ki. — Schwartzenbach Ferenc Kassán befejezi az iratok rendezését. „Tabulárium...Cassoviensis" címen új segédlet készül az iratokhoz, mely három részből áll: a) az első, 1503-1512 közti Elenchus, b) ennek 1640. évi kiegészítése (= archivum secretum), c) a többi oklevelek és egyéb iratok a 18. század közepéig) (—> 1756. április 28.). — Győrben városi bizottság vizsgálja felül Deáky József jegyző levéltárban végzett munkáját (-> 1758). — Illésházy István titkárát, Kerekes Józsefet bízza meg a trencséni levéltár rendezésével. 1765 január 1. Batthyány Lajos nádor kinevezi Galánthai Balogh László helytartótanácsi tanácsost az ország levéltárának ordinarius Regni archivariusává és Krascsenics Mihályt a levéltár írnokává. február 1. A Kancellária a királynő elé terjeszti az ország levéltáráról szóló tervezetét és saját módosító javaslatait. február 17. Az országgyűlésen ülésező rendek felterjesztik a királynőhöz az Universale Archivum Regni törvénytervezetét. Ismét kimondják, hogy az Archivum Regni fölött a nádori hivatal betöltetlensége esetén az országbíró rendelkezik, illetve, hogy a levéltár személyi és dologi kiadásait az Országos Pénztárból (Cassa Regni) kell fedezni. február 18. Mária Terézia az ország levéltáráról szóló törvény tervezetét csak a Kancellária módosításaival hagyja jóvá. Kiköti, hogy a magánszemélyek iratait vegyék ki e levéltárból, és a levéltárban őrzött iratoknak ne legyen közhitelessége. Az iratgyarapodásról évente jegyzék bemutatását rendeli el, és magának tartja fenn az ország levéltárosának kinevezési jogát. március 14. A rendek az országgyűlés ülésén a törvénytervezetek közül kihagyják a levéltárra vonatkozót, mert nem értenek egyet a királynő javasolt