Szedő Antal: Levéltártan (Budapest, 1963)

4. SZEDŐ ANTAL: A levéltári anyag felhasználása

sa vetette fel az Országos Levéltár mai formájában való megala­kulásának gondolatát ós szükségességét. Azonban a polgári kor­ban éppen csak beengedték a levéltárakba a kutatót, munkáját meg nem könnyítették ? ugy ahogy azt ma tenni igyekszünk, bizo­nyos tárgykörökre vonatkozó történeti kutatások pedig egyenesen nem voltak kívánatosak.; /ilyenek elsősorban a különféle zendü­lések, munkásmozgalmak voltak./ Általában bálványozták a közép­kort és a középkori okleveleket,•••mig az ügyiratok csak a prole­tár szerepét játszották. Az ügyiratok forrásértékének megbecsü­lése csak lassan nyert tért. Bö maguk a levéltárak se igyekez­tek aktaszerü anyagnak a begyűjtésére, még az Országos Levél­tárban is 1945 előtt kevés volt a miniszteriális iratanyag. A levéltárak gyűjtőköre szük volt, a levéltárosok nem mentek az iratanyag után, a várakozás álláspontjára helyezkedtek. Hagy hiányosság volt az is, hogy a vállalati iratanyag sorsa viszony­lag csak^későn érdekelte a levéltárakat. Ez persze a kapitalis­ta világban természetes volt, nyilván nem voltak hajlandók pl. a trösztök iratanyagukat á nyilvánosság rendelkezésére bocsáta­ni • Az anyagban elsősorban maguk a levéltárosok kutattak. Xgy az 1922c évi XIX tc 7°§--a kimondotta, hogy "meddőnek tekinten­dő az a tisztviselő, aki a gondjaira bizott gyűjtemény anyagá­nak könyvtári.levéltári, illetve muzeális ós tudományos fel­dolgozása terén huzamosabb időn át nem fejt ki eredményes te vékenysóget0«» A törvény megszövegezői nyilván érezték,, hogy a közvélemény joggal kérdezi^-'hogy mit dolgoznak a levéltárosok, és az anyag feldolgozásában jelölték meg a levéltárosok felada­tát. A^Ü" persze többféleképpen lehet értelmezni. Általában a . levéltárosok a polgári korban, ha valami munkát végeztek, ez inkább feldolgozó munka volt, ritkán forráskiadvány, és soha­sem leltár vagy repértórium c Tudatosan a tudomány, elsősorban a történettudomány, a népgazdaság ós a népművelés érdekeinek megfelelően csak a szo­cialista /először a Szovjetunióban/ levéltárügy szervezi meg a levéltárépítést. Mindenekelőtt minden irattermelő helyet a le­véltárosok felügyelete alá helyez és a levéltárak gyűjtési kö­rét kiterjeszti iratanyagra, a vállalati, üzemi iratanyagra, a dokumentum-jellegű kép- ós hanganyagra is. Igy áltudomány, a népgazdaság és a népmüvelés számára a lehető legszélesebb te­rületről . gyűjti az anyagot. Másodsorban tervszerű munkát ir elő

Next

/
Oldalképek
Tartalom