Szedő Antal: Levéltártan (Budapest, 1963)

1. WELLMANN IMRE: A levéltár lényege, rendeltetése, feladatai

levéltára a magyar kamara levéltárán, ez a Pénzügyigazgatási le véltárakon, emez pedig a» Országos Levéltáron belül foglalt helyet. Amint látható,' kisebb és nagyobb egység megjelölésére egyaránt a levéltár szót alkalmazzuk, mégpedig abban az esetben is, ha - mint mindjárt rátérünk - a legkisebb egységeket alkotó levéltárakon belül /:az eredeti szerves rend felbomlása következtében:/ vagy a nagyobb egységbe /összetett, többszörösen összetett levéltár/ foglalt levéltárak között levéltári gyűjtemény jel3e gü iratcsoportok is helyet foglalnak, pe vannak még további problémák is az irattári anyag levéltári elhelyezésével kapcsolatban. Éppen a levéltári férőhely kérdéséi, korlátozottság, másfelől az irattári anyag egyre növekvő terjedelme elkerülhetetlenné teszi a kevéssé fontos iratok kiselej tezését o Kern ritka s a gyakorlatban többnyire nehezen kiküszöbölhető eset, hogy a selejtezés már az irattárban végbemegy, annak a szervnek hatáskörében, mely az irattárat létrehozta.Elvileg ez semmikép sem helyeselhető*irattár és levéltár között a döntő különbség éppen abban rejlik, hogy az előbbi gyakorlati érdekeket .szolgál, a mindennapi ügyintézés folyamatosságát, az utóbbi pedig a történettudomány érdekelt. A két igény pedig nem fel tótlenül fedi egymást: lehetnek iratok, amelyek a folyó ügyintézésben fontosak, de a történetire számára közömbösek és viszont, sőt előfordulhat, hogy az irattárat létrehozó természetes vagy jogi személy, vagy annak bizonyos felelős tényezője hátrányosnak tartja magára nézve, hogy egyes adatok, az irattár bizonyos darabjai a történetkutató kezébe, tudomására jussanak. De egyébként is csak a marxizmus-leninizmus tudományával felvértezett törtónetkutató tudja helyesen megitélni, hogy melyik irat fontos a dolgozó nép történetének megirása szempontjából, s melyik nem; ezért, ha már selejtezésre kerül sor, feltótlenül a levéltári s nem az irattári selejdt&zá's mellett kell állást foglalnunk. Gyakori eset az is, hogy kallódó, gazdátlanná vált, átruházott iratok kerülnek egy-egy gyűjtő kezébe egymás mellé. Az iratoknak ilyen mesterséges együttesét gyüj teménynek nevezzük, Mig tehát a szoros értelemben vett levéltár a levéltári anyagot létrehozó szerv rendszeres működése során szervesen keletkezik, olyan iratokból, amelyek természetes összefüggésükben a levéltárat összehozó tényező működését tükrözik, rendeltetésszerűen a levéltárat létrehozó szerv birtokában maradnak, ugy