Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - IV. A magyar államszervezet története a felszabadulás után

a háború alatt, a maga poltikai céljainak, az ország fasizálódásának szolgálatába állította azokat. A bíróságok és ügyészségek szervezete a dualizmus korához képest a két világháború között említésre méltó módon nem változott. A Nagyatádi-féle földreform végrehajtásával kapcsolatos vitákban ítéletet mondani hívták életre az Országos Földbirtokrendező Bíróságot. Hivatásos bírák, szakminisztériumi s pénzintézeti tisztviselők ítélkeztek tanácsaiban. Az ítélőtáblák székhelyén működő törvényszékeken külön tanácsot, ún. öttagú tanácsot állítottak fel a kommunista szervezkedés, lázítás, hazaárulás címén indított bűnügyekben gyorsított eljárás lefolytatására. Az esküdtbíróság intézményét még 1919-ben megszüntették. IV. A magyar államszervezet története a felszabadulás után 1. Az államszervezet a felszabadulást követő években az 1949. évi alkotmányig A szovjet hadsereg előrenyomulását be sem várva, a Horthy-rendszer államgépezetének vezetői „szervezett" kiürítés és áttelepítés keretében igen sok városból, faluból nyugat felé menekültek. A felsőház és a képviselőház azjn tagjai, akik Szálasi hatalmát elismerték, a kormányhivatalok, a legtöbb törvényhatóság, a bíróságok szinte testületileg követték a „nemzetvezetőt", amikor Sopronba tette át „országlása" székhelyét. A magyar nép e súlyos hónapokban a hatalmat addig gyakorló államapparátus szétesése miatt maga vette kezébe sorsának alakítását. Megértve a gyökeresen új helyzetet - a politikai, hatalmi erőviszonyok nagyarányú módosulását - hozzákezdett egy új, népi demokratikus Magyarország megteremtéséhez, melyben képviselik már a társadalom többségének, a munkásoknak és a parasztságnak a létérdekeit és a demokratikus szabadságjogokat is biztosítják. A Vörös Hadsereg a nagyobb településeken már a felszabadulást követő napon helyi katonai parancsnokságot hozott létre a harcoló csapatok érdekeinek védelme céljából. A katonai utánpótlás biztosítása végett a vasutak és számos haditermelést végző ipari üzem élére szovjet katonai parancsnokokat neveztek ki. Miként a németekkel szövetséges többi közép-európai országban, nálunk sem vezettek be katonai közigazgatást a polgári ügyekben, hanem a lakosságnak lehetőséget adtak arra, hogy maguk válasszák meg vezetőiket és önállóan intézzék a legégetőbb feladatokat.