Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - III. A kapitalista kori magyar államszervezet

magántisztviselők, kereskedősegédek, cselédek stb. is) közt felmerült jogviták intézé­sére munkaügyi bíróságokat hoztak létre. A járásbíróságokon, a megfellebbezett ügyekben a törvényszékeken egy-egy szakbíró elnöklete alatt egy munkaadó és egy munkavállalóból álló tanács ítélkezett. 5. A Tanácsköztársaság államszervezete Mint ismeretes, 1919 március elejére a polgári demokratikus kormány teljes csőd­be jutott. Tehetetlenül állt a tornyosuló bel- és külpolitikai nehézségekkel szemben. Képtelen volt úrrá lenni a világháborús összeomlásból származó gazdasági nezézsé­geken, képtelen volt a demokratikus átalakulás egyik legjelentősebb lépését megten­ni, a földéhes parasztságot földhöz juttatni. Nem tudott segíteni a nagyvárosi mun­kásságon sem, amely a termelés akadozása, már-már anarchiája miatt éhezett. Az ál­talános elégedetlenség tömegmegmozdulásokban robbant ki. A kormánynak a bel­politikai nehézségek miatt megrendült helyzetét a márciusi 21-i Vyx-jegyzék, amely az ország területe legnagyobb részének idegen katonaság által való megszállását he­lyezte kilátásba, külpolitikailag is lehetetlenné tette. Ennyi nehézség nyomása alatt az események, a szó szoros értelmében, egyik nap­ról a másikra söpörték el a polgári világ" rendjét és államberendezését. Károlyi Mi­hály március 21-én, a Vyx-jegyzék visszautasítása után, lemondott, a Berinkey-kor­mány pedig átadta a hatalmat a proletariátus képviselőinek, a szociáldemokraták és a börtönből aznap szabadult kommunisták által szervezett egységes munkáspárt­nak, a Magyarországi Szocialista Pártnak (júniustól a párt neve: Szocialista-Kom­munista Munkások Magyarországi Pártja). A viharos nap estéjén az egyesült mun­káspárt vezetősége a Budapesti Munkástanács jóváhagyásával megalakította az új ál­lam legfelső szervét, a Forradalmi Kormányzótanácsot. A polgári állam törvényhozó, végrehajtó és bíráskodó hatalmi szerveinek gyors szétesése következtében szükségképpen került az államhatalom teljessége a szerve­zett proletariátus kezébe. A pillanat parancsolta gyorsasággal megalakult Forradal­mi Kormányzótanács első ülésén, még március 21-én éjjel, megfogalmazták a „Min­denkihez" szóló kiáltványt, amely az ideiglenes alkotmány április 2-i, illetőleg a vég­leges alkotmány június 23-i elfogadásáig a proletárdiktatúra államberendezésének alapokmánya volt. A kiáltvány többek között kimondotta, hogy „Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat... s a törvényho­zói, végrehajtói és bíráskodó hatalmat a Munkás-, Paraszt- és Katona-tanácsok dik­tatúrája gyakorolja". (Ezek a tanácsok még 1918 őszén alakultak meg, s azzal, hogy túlélték a polgári rend összeomlását, bizonyos mértékig biztosították a szerves ösz­szefüggést a régi és az alakulóban levő, új állam között.) Az új állam Tanácsköztársaságnak nevezte magát, mivel a tanácsok egymással összefüggő rendszerén épült fel. A társadalmi kezdeményezésből kinőtt tanácsok szervezeti formáit április 2-i ülésén határozta meg a Forradalmi Kormányzótanács. A tanácsok hierarchiájának (ranglétrájának) csúcsán a Tanácsköztársaság legfőbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom