Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - XV. A levéltári segédletek

1825-1867. 1-4. k. Szerk. I. Tóth Zoltán stb. (Bp. 1950-59.), a jelzett korszaknak már csak irodalmát közli. A harmadik a művek megjelenési ideje szerint összefoglaló A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája 1945-1968. (Bp. 1971.) című mű. ' A levéltári terület bibliográfiáit az OLKK készíti. Ezek a következők: A levéltári irodalom bibliográfiájának kezdettől 1954-ig megjelent kül- és belföldi könyveket, cikkeket tartalmazó, szerzői, szak- és földrajzi rendben levő cédulakézirata az OLKK-ban. Hasonló formában: a külföldi levéltári folyóiratok cikkbibliográfiája az 1955-től megjelent anyagról kurrensen készítve és szakrendbe sorolva. Továbbá A magyar levéltári irodalom bibliográfiája, 1955-től kurrensen szerkesztve, szakrendbe sorolva a vonatkozó könyveket, cikkeket. Cédulakézirata az OLKK-ban, 1960-tól kezdve azonban évenként folyamatosan megjelenik a Levéltári Közlemények egy évvel későbbi évfolyamában. Említendő még A magyar levéltári kiadványok bibliográfiája 1945-1974. (Bp. 1974.) c. betűrendben, illetve levéltáranként soroló mű. A helyismereti bibliográfia a címében jelölt földrajzi területre és évkörre vonatkozó irodalomról (könyv, cikk, sajtóhír) ad tájékoztatást. Két típusa van: országos és helyi (megyei, városi stb.). Rendszerük általában vagy a (földrajzi hely betűrendjén belül a címleírás szerinti rendszónak a betűrendje, vagy aíz utóbbi, de földrajzi névmutatóval. Közülük fontosabbak: Bodor Antal: Magyarország helyismereti könyvészete 1527-1940. (Bp. 1944.), Budapest történetének bibliográfiája 1-7. k. (Bp. 1967-1974.), Csomor Tibor: Magyarország helyismereti bibliográfiája. 1. k. (Bp. 1972.), Havas Rezső: Magyar földrajzi könyvtár (Bp. 1893.) Említendők még a megyei (pl. Hajdú, Komárom, Veszprém) helyismereti bibliográfiák. - A segédkönyveken alapul a tájékoztatás első három módja. Egyik fajtájuk az említett bibliográfiák. Kiegészítésül kell említeni a korábbi irodalomról szóló tájékoztatókat : Szabó Károly: Régi magyar könyvtár 1531-1711. 1-4. k. (Bp. 1879-98.), újabb kiadása az OSZK szerkesztésében: Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1600. (Bp. 1971.), Petrik Géza: Magyarország bibliográfiája 1712-1850. 1-6. k. (Bp. 1888-92.), Petrik Géza stb.: Magyar könyvészet 1860-1875., 1876-1885., 1886-1900., 1901-1910. k. (Bp. 1885-1927.), Kozocsa Sándor stb.: Magyar könyvészet 1911-1920., 1921-1923. k. (Bp. 1926-30.), az OSZK szerk.: Magyar könyvészet 1936-1941., évenkénti kötetek (Bp. 1939-44.). A bibliográfiákon kívül lexikonok, szótárak, jogszabályok, adattárak, cím- és névtárak alkotják, a segédkönyveket. A levéltári könyvtárak anyagából feltétlenül nélkülözhetetlenek a következők: Pallas nagy lexikona. 1-18. k. (Bp. 1893-1900.), Révainagy lexikona 1-21. k. (Bp. 1911-1935.), Új magyar lexikon 1-7. k. (Bp. 1959-72.), Márkus Dezső: Magyar jogi lexikon 1-6. k. (Bp. 1898-1907.), Államigazgatási kézikönyv (Bp. i960.), Allamigaz-