Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Első rész - I. Levéltárak

11. Levéltártudomány A tudomány a természet, a társadalom és a gondolkodás összefüggéseiről szerzett, azok törvényszerűségeit összegező igazolható ismeretek rendszere. Ilyen, a levéltári anyagra, a levéltári szervekre, ezek összefüggéseire vonatkozó s igazolható ismeretek rendszerezett tára a levéltártudomány. Tulajdonképpen komplex tudomány, amely egybefogja mindazokat a tudományágakat, illetőleg e tudományágaknak minden olyan részét, amely a levéltári anyaggal és a levéltári szervekkel foglalkozik. A levéltudományt görög eredetű szóval archívisztikának is nevezik. A levéltártudomány körébe tartozik a levéltártan, levéltári igazgatástan, levéltári statisztika, levéltári irattan (ez egyszersmind történelmi forrástudomány is), levéltári jog, levéltári technika, írásbeli igazgatástan és levéltártörténelem. A levéltártan a levéltári anyag elméleti vizsgálatával (levéltárelmélet), valamint a levéltári munka elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik (levéltári módszertan, vagy alkalmazott levéltártan). A levéltártannak azt a részét, amely a levéltári intézmények igazgatásának elvi és gyakorlati kérdéseit tárgyalja, levéltári igazgatástannak nevezzük. A levéltártan és a levéltári munka fontos támasza, segítője a levéltári statisztika, amely egyfelől a levéltári anyagra vonatkozó számszerű adatokat csoportosítja a legkülönbözőbb vonatkozásban (terjedelem, fizikai állapot, rendezettség, segédletekkel ellátottság, fényképezettség, az anyag restaurált volta stb...), másfelől pedig a levéltári dolgozókról (életkor, képzettség, nyelvtudás, besorolás stb..... szerint), a munkakörökről, a kutatók által használt levéltári egységek számáról, tárgyak szerinti megoszlásáról stb. állít össze kimutatásokat. A levéltári jog része mind a jogtudománynak, mind a levéltártudománynak. A levéltári anyag védelmének és a levéltárak működésének, a levéltári anyag tulajdonának és használatának jogi vonatkozású kérdéseivel foglalkozik. Ide tartozik a levéltári jogalkotás is. A jogalkotás természetesen különböző szinteken történik. Tehát különböző szintűek a levéltári vonatkozású jogszabályok is (országgyűlési, ill. elnöki tanácsi, minisztertanácsi, minisztériumi, levéltárfenntartói stb.). Ügyviteli kérdésekben maga a levéltár is alkothat jogszabályokat. A levéltári technika a műszaki és a természettudományoknak, egyben a levéltártudománynak a levéltári épülettel, helyiségekkel, berendezésükkel, a levéltári anyag védelmével, reprodukálásával, a technika vívmányainak a levéltári munka során való alkalmazásával foglalkozó részterülete. Az írásbeli igazgatástan a közigazgatás-tudománynak s a levéltártudománynak az az ága, amely az írásban történő igazgatásnak elvi és gyakorlati kérdéseit taglalja. Nem jelentéktelen ága a levéltártudománynak (egyszersmind a történettudománynak is) a levéltár-történelem, amely a levéltárak, a levéltárügy, annak egyes szakaszai, a levéltári anyag, a levéltártudomány s mindennemű levéltári kérdés történetével foglalkozik. Alig van olyan része a levéltártudománynak, amelynek a levéltár-történelem ne nyújtana értékes segítséget adataival és megállapításaival.