Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - XV. A levéltári segédletek

A levéltárak az ügyfelek számára az anyakönyvi bejegyzésekről levéltári másolatot csak az első példány igazolt hiánya esetén adhatnak ki. Az egyházak által használt formanyomtatványokon a levéltár nem állíthat ki levéltári másolatot. A Magyar Országos Levéltár filmtára igen értékes anyagot őriz: a magyarországi felekezeti anyakönyvek mikrofilmjeit. A Mormon Egyház Genealógiai Társaságának (Salt Lake City, USA) megbízásából és költségére a levéltár filmre vette az állami anyakönyvezés bevezetése előtt keletkezett felekezeti anyakönyveket. Előbb az egy­házaknál levő első példányokat fényképezték le, majd a hiányzó évfolyamokat egé­szítették ki a tanácsi levéltárakban őrzött másodpéldányokból. A levéltár a filmek pozitív másolatát őrzi és bocsátja a kutatók rendelkezésére. A felvételekről az Orszá­gos Levéltár tematikai konspektusokat ad ki. Eddig két kötet jelent meg, egyet pedig a Levéltári Szemle 1963. évi 1-2. száma közölt. 2. Az állami anyakönyvek és másodpéldányai A múlt század vége felé mindinkább érezhetővé vált, hogy a felekezetek anya­könyvei nem felelnek már meg azoknak a céloknak, amelyek szempontjából a sze­mélyi állapot nyilvántartására az államnak és az egyénnek szüksége volt. így azután, amikor több éves közéleti harcok közepette megszületett a múlt század 90-es éveiben a vallás szabad gyakorlatáról, a kötelező polgári házasságról szóló törvény, a kor­mányzat alkalmasnak látta az időt arra, hogy elfogadtassa a parlamenttel az állami anyakönyvezést életre hívó törvényt. Az 1894. évi XXXIII. törvénycikk 1895. októ­ber 1-én lépett hatályba. E naptól kezdve közhitelességgel kizárólag csak az állami anyakönyvek bírnak, az egyházi anyakönyveknek ilyen jellege már nem terjed ki az 1895. szeptember 30. után bejegyzett anyakönyvi tételekre. Levéltári szempontból az új jogszabály azért jelentős, mert az 1827. évi törvényhez hasonlóan szintén intézke­dett az anyakönyvek két példányban való elkészítéséről, és elrendelte a másodpél­dány beszolgáltatását a törvényhatósági levéltárba. Ugyanakkor a levéltárak köte­lességévé tette a másodpéldány őrzését, állandó kezelését. (Az egyházi anyakönyvi másodpéldányoknak a törvényhatósági levéltárnak történő átadási kötelezettsége ugyanazon időponttól kezdve megszűnt.) Az 1894. évi törvényt és végrehajtási utasítását (60000/1895. BM sz. utas.) az 1904. évi XXXVI. tc. és végrehajtási rendelete (80 000/1906. BM sz. rend.) módosí­totta. Ezek a jogszabályok több mint fél évszázadig maradtak hatályban, de az alap­rendelkezéseken az évtizedek folyamán számtalan rendelet változtatásokat eszkö­zölt, vagy kiegészítette azokat. A felszabadulás után a társadalomban végbement változások hatással voltak az anyakönyvi jogra is. A házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló, a há­zasságról, a családról és a gyámságról alkotott törvények további változásokat hoz­tak létre. Magát az 1894. évi alaptörvényt és valamennyi hozzá kapcsolódó jogszabályt az

Next

/
Oldalképek
Tartalom