Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - XV. A levéltári segédletek

1-8 rovat Összesen Ellenőrző Tárgyi átSelejtezve Nem selejtezhető, vagy selejtezést nem igényel Selejtezendő Áttekintő raktári jegyzékkel vagy repertóriummal Dobozolást (mintaállványozást) igényel 1-8 rovat Összesen rendezést igényel Selejtezve Nem selejtezhető, vagy selejtezést nem igényel Selejtezendő Áttekintő raktári jegyzékkel vagy repertóriummal Dobozolást (mintaállványozást) igényel irat fm kötet fm irat fm kötet fm irat fm kötet fm folyóméter ellátva folyóméter fm 9 10 11 12 13 14 15 16 17 19 20 986 412 34 120 320 833 245 1032 186 197 75 53 154 115 3 118 120 azok jelentősebb változásait. Csak azokat az adatokat kell az útmutatóba felvennünk, amelyek alkalmasak a tárgy meghatározására. Gyűjteményjellegű fondok tárgyának meghatározásához tisztáznunk kell azokat a célokat, amelyek a gyűjtőt a gyűjtemény kialakításánál vezették. A fond levéltári tagolódását az útmutató a fondba tartozó állagok jelzetének és címének felsorolásával közli. Az alapszintű segédleteknél egy fokkal tagoltabbak az állagok szintjén készülő alapleltár és ismertető leltár. Az alapleltár szintetikus módszerű nyilvántartási segédlet. Elsősorban belső használatra készült, adataival az anyag védelmét kívánta szolgálni és a belső levéltári munkák tervezéséhez nyújtott segítséget. Az alapleltárak az 1950-es, 1960-as években készültek, amikor a magyar levéltárügy szocialista átszervezése után anyaguk belső számbavétele történt. Ma már a megfelelő bevezetéssel ellátott áttekintő raktári jegyzékek feleslegessé teszik új alapleltárak készítését. Az alapleltár adatai hasonlóak az útmutató adataihoz, csak az állagokra vonat-