Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Első rész - I. Levéltárak

Az iratgyarapodással kapcsolatban meg kell említeni, hogy az Országos Levéltár európai viszonylatban is számottevő Filmtára 1935 (ekkor indult meg a mikrofilmezés) és 1950 között mintegy egymillió felvételt helyezett el korszerű raktárában. Azóta filmfelvétel készült valamennyi ismert 1526 előtti iratról, a XVI-XVIII. századi török nyelvű iratokról, az Országos Levéltár legjelentősebb anyagairól (királyi könyvek, úrbéri tabellák, tizedjegyzékek, urbáriumok, helytartótanácsi ülésjegyzőkönyvek, minisztertanácsi jegyzőkönyvek, Horthy Miklós kabinetirodájának iratai, a béke-előkészítő iratok), az egyházi levéltárak 1711 előtti anyagáról, az 1895 előtti egyházi anyakönyvekről, a megyék és a városok legjelentősebb iratairól, jegyzőkönyveiről stb. Nagy értéket képviselnek azok a mikrofilmek, amelyek külföldi (elsősorban a szomszéd államokbeli) levéltárak magyar vonatkozású iratairól készültek. Jelenleg 30 millió fölött van az Országos Levéltárban őrzött mikrofilmek száma. A nagymérvű gyarapodás egyre növeli a magyar levéltáraknak már a felszabadulás előtt is nyomasztó raktári gondjait. Növelték ezt a már említett háborús sérülések is. Legjobban az ország egyetlen levéltári célokra épült épülete, az Országos Levéltáré károsodott. Az egyik raktári szárny az alagsorig leszakadt, egy másik szárny harmadik emelete teljesen kiégett, a kutatóterem tönkrement, a tetőzeten, falakon nagy rések tátongtak. Az 1956. novemberi rettenetes tűzvésznek újabb három, iratokkal teli raktár és más helyiségek estek áldozatául. Ma már azonban régi fényében és modern felszereléssel szolgálja az Országos Levéltár épülete a magyar levéltárügyet. A vidéki levéltárak századokon át a megye, illetőleg a város székházában találtak otthonra. Ez az elhelyezés azonban nem kielégítő, hisz a raktárak befogadóképessége csupán a megyei vagy a városi közigazgatási iratok átvételére volt elegendő. Jelenleg csak hat tanácsi levéltár őrzi egész iratanyagát egy épületben. Sok levéltár kényszerült arra, hogy más épületekben rendezzen be szükség-raktárakat. Az így elhelyezett iratokat s a folyamatos gyarapodást is számba véve máris mintegy 35000 folyóméter anyag számára kellene megfelelő raktárhelyiséget biztosítani. Időközben a korszakos jelentőségű 1950. évi 29. számú törvényerejű rendelet fölött is eljárt az idő. A tanácsok hatáskörének megnövekedése kívánatossá tette, hogy az állami területi levéltárak irányítása is az ő kezükbe kerüljön. Ez a 2045/1967. számú kormányhatározat alapján 1968. január l-ével történt meg. A tanácsosított levéltárak illetékessége kiterjed - s ebben különböznek a régi törvényhatósági levéltáraktól - a területükön működő, nem tanácsi szervek iratkezelésének ellenőrzésére és iratainak egybegyűjtésére is. A tanácsi irányítás alá helyezéssel kapcsolatban Nógrád megye Salgótarjánban saját levéltárat állított fel, amely a Pest megyei Levéltártól átvette a gyűjtőkörébe eső iratokat. Jelenleg a következő tanácsoknál, illetőleg megyékben működnek tanácsi (fővárosi, ill. megyei) levéltárak: Budapest Főváros Baranya megye (Pécs) Bács-Kiskun megye (Kecskemét) Békés megye (Gyula)