Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - XI. A levéltárak és az iratképző szervek kapcsolata

Ezt követően a selejtezési felelős a kiselejtezésre szánt iratokról két példányban jegy­zőkönyvet vesz fel, s ezt az illetékes levéltárnak megküldi jóv hagyásra. A jegyzőkönyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia: - a selejtezést lebonyolító szerv nevét; - a selejtezést végző és azt a szerv részéről ellenőrző személyek nevét; - a selejtezés megkezdésének és befejezésének időpontját; - a selejtezés során az iratok elbírálásához alapul vett jogszabály címét és számát; - a selejtezés alá vont fondok és állagok címét és évkorét; - a kiselejtezett anyag lehető részletességgel felsorolt csoportjainak címét, évkorét és mennyiségét, s az ebből ügyviteli szempontból visszatartott iratanyag darab­jainakjegyzékét (iktatott iratoknál, iktatási egységenként az iratok első és utol­só sorszámát kell feltüntetni, nem iktatott, tárgyilag rendszerezett és segédletek­kel nem rendelkező iratok esetében elegendő, ha pontosan megjelölik, hogy mi­lyen ügykörbe tartozó és milyen évkörű iratokat selejteztek ki); - a selejtezésért felelős személy aláírását és nyilatkozatát arról, hogy az iratselejte­zési utasításnak megfelelően járt el. Az a körülmény, hogy a selejtezés során az értéktelennek minősített irat megsem­misítésre kerül, levéltári szempontból igen sok veszélyt rejt magában, különösen így van ez az 1958-as kormány rendelet alapján végrehajtott selejtezések esetében. Emi­att fontos, hogy minden olyan szervnél, amelynek működése során jelentős mennyi­ségbenjön létre levéltári anyag, a selejtezés minden fázisát (az iratanyag előzetes át­vizsgálását, a selejtezést végzők felkészítését, a selejtezés végrehajtását, a selejtezési jegyzőkönyvek elkészítését) az illetékes levéltárak figyelemmel kísérjék, ellenőrizzék, és ha kell, a selejtezők munkáját észrevételeikkel, tanácsaikkal közvetlenül is segít­sék. c) A selejtezés végrehajtása az iratkezelési szabályzatok előírásai alapján A jelenleg érvényben lévő iratkezelési szabályzatok előírják, hogy az iratokat még az ügyintézés menetében, de legkésőbb az irattárba helyezés előtt az irattári terv megfelelő tételébe kell besorolni, s egy-egy tételbe csak azonos időtartamú irattári megőrzést igénylő iratok kerülhetnek. Ennek ellenére a levéltári szempontból érték­telennek minősített tételek iratait sem lehet az őrzési idő lejárta után automatikusan megsemmisíteni. Kiselejtezésük csak a vonatkozó szabályoknak megfelelően lefoly­tatott selejtezési eljárás befejezése után történhet meg. A selejtezéskor azokat a tételeket, amelyek őrzési ideje lejárt, a megsemmisítés előtt felül kell vizsgálni. Abban az esetben, ha a kiselejtezhető irattári tételben egyes olyan iratok is vannak, amelyek őrzési ideje még nem járt le, illetve amelyek az irat­tári tervszerint nem selejtezhetők ki, azokat az irattárban vissza kell tartani. Ha pe­dig az irattári tételekben idegen anyag van (magánszemélyek iratai, egyéb tárgyak), azt a tulajdonosnak, illetve az érdekelt szervnek át kell adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom