Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - X. Az iratvédelem hatályos jogszabályai

tári anyagnak kell tekinteni és e törvényerejű rendelet szerint védelemben kell részesíteni. (2) Levéltári anyagnak kell tekinteni és e törvényerejű rendelet szerint kell védelemben részesíteni az (1) bekezdés értelmében jelentős történeti értékű, bármely eljárással készült kép- és hangfelvételeket is. A Vhr. e meghatározását az alábbiakkal egészíti ki (1. §): (1) A Tvr. alkalmazásában irat a) minden olyan írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és hangjegy, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat; b) a gépi adatfeldolgozás útján rögzített adatok. (2) Kétség esetén a művelődésügyi miniszter dönt abban a kérdésben, hogy valamely iratot, képfelvételt, vagy hangfelvételt a Tvr. által védett tárgynak kell-e tekinteni. A Tvr. 2. §-a lényegében kimondja, hogy a levéltári anyag védelemben részesítendő, függetlenül attól, mikor keletkezett, hol őrzik és ki a tulajdonosa, tehát a védelem kiterjed nemcsak a leváltárakban és más tudományos intézményekben (könyvtárakban, múzeumokban) őrzött levéltári anyagra, hanem minden levéltári anyagra. Arra is, amely az állami hatóságok, hivatalok, intézmények, intézetek, vállalatok és más gazdálkodó szervek, továbbá szövetkezetek, társadalmi szervezetek és más jogi személyek működése során keletkezett és azok irattárába tartozik, vagy azok birtokában van, sőt arra is, amely személyi tulajdonban van. Ezzel a Tvr. lényegében a levéltári anyag védelmi körét, a védelemre köteles szervek és személyek körét bővítette, mert mindaz, akinek a tulajdonában vagy birtokában levéltári anyag van, köteles annak fennmaradásáról, védelméről gondoskodni, azt épségben és használható állapotban megőrizni. (Tvr. 13. §). A Tvr. 4. §-a előírja, hogy az állami szervek, továbbá a szövetkezetek, társadalmi szervezetek és más jogi személyek iratainak, illetve kép- és hangfelvételeinek védelme, a hozzájuk fűződő ügyviteli és levéltári érdekek biztosítása végett az irattári anyag kezelésének célszerű rendszerét kell kialakítani. Az iratkezelés általános irányelveit a Minisztertanács állapította meg. Ezeket a Minisztertanács által kiadott irányelveket a Tvr. végrehajtási utasításának melléklete tartalmazza. A Tvr. és Vhr. számos eszközt és módot nyújt a levéltári anyag védelmére. Kimondja, hogy levéltári anyagot megrongálni, használhatatlanná tenni, vagy megsemmisíteni nem szabad. (Tvr. 15. §). Intézkedik a nem levéltári őrizetben levő levéltári anyag bejelentéséről és védetté nyilvánításáról. (Tvr. 13-14. §, Vhr. 19-20. §). Lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a nem állami tulajdonban levő levéltári anyag épsége és rendeltetésszerű használat nincs biztosítva, az ilyen levéltári anyag a tulajdonjog sérelme nélkül átmenetileg állami levéltár kezelésébe kerüljön. (Tvr. 16. \