Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

kiadná azokat részletes kidolgozásra egy-egy albizottságnak. A tárgyalás helye felváltva Bécs és Budapest lenne. A tárgyalás nyelveként a magyart és németet javasolnánk. A tárgyalást január elején indítanánk meg. Ilyen jellegű javaslattal keresztülhúzhatnánk az osztrák kísérleteket. A főbizottság megtárgyalná elvileg a kérdést és az albizottságok több kérdést egyszerre tárgyalnának. Ezzel meg tudnánk akadályozni a tárgyalásoknak a végtelenbe való elhúzódását is. A főbizottság megalakításához ragaszkodni kellene. Ha azonban ők ilyen főbizottság megalakítását elleneznék, azt kellene javasolni, hogy alakítsunk két-három magas szintű bizottságot, amelyek viszont különböző kérdésekkel foglalkoznának és felváltva Bécsben és Budapesten tárgyalnának. A jegyzéket ismertetni kellene a szovjet elvtársakkal is, akik a maguk vonalán megfelelő nyomást tudnak adni és így az osztrákok igen nehezen tudnának a tárgyalások elől kitérni. Milyen kérdések kerüljenek megtárgyalásra? 1.) A határ-komplexum a) A határzár. — Az osztrákok első helyen fogják ezt javasolni, mert mint említettem az ő fő céljuk ennek a kérdésnek a megoldása. Mi javasolnánk a 2., vagy a 3. helyre. Otthon eldöntendő, meddig menjünk el ebben a kérdésben. Szerintem nem lenne helyes mereven elzárkózni a dolog elől. Ha ők napirendre akarják tűzni a dolgot, ne vágjuk el ennek lehetőségét, várjuk meg, míg egészen a bizottságig eljut. A bizottság ülésén azt mondhatnánk, hogy ezt mi belügynek tekintjük, ezért mi a bizottság ülésén hivatalosan erről nem tárgyalunk. A magyar elnök azonban mondja meg a bizottságon kívül az osztrák elnöknek, hogy eddig is korrigáltuk a határzár hibáit és a jövőben is hajlandók vagyunk intézkedéseket tenni, hogy kiküszöböljük a határzárnak az osztrák területre történő hatását. Ezzel kapcsolatban azonban jó lenne ismerni a konkrét osztrák kívánságokat, és ezért adják azokat nekünk írásba. Ezzel kihúznánk az ő propagandasikerük alól a talajt, de viszont ugyanakkor meg kellene tennünk intézkedéseinket. A határzárakat a jövő tavasszal szerintem arra a helyre kell visszahelyezni, ahol azok az októberi ellenforradalom előtt álltak. b) Egyéb kérdések. — A határzárral össze lehetne kapcsolni olyan kérdéseket, amelyek viszont a mi érdekeinket szolgálnák. 1. ) A határjelek felújítására vonatkozó egyezmény megkötésének javasolásánál hivatkozni lehet arra, hogy a határzárral semmit nem tudunk addig csinálni, amíg nem tudjuk, hogy hol van tulajdonképpen a határ. Ez az oka annak, hogy néhol osztrák területre tettük a műszaki zárat, mert nem tudtuk, hogy hol van a határ. Ezért javasolni kellene, hogy kössünk egy határegyezményt, amely pontosan kimondja, hogy hol fut a határ. Újítsuk fel a határjeleket, vagyis kössünk egy határjel-felállítási és karbantartási egyezményt. 2. ) Az osztrák-magyar határon igen gyakoriak a határincidensek és azok kivizsgálása szinte megoldhatatlannak látszik. A határincidensek pontos kivizsgálására javasolni kellene egy határincidenseket kivizsgáló vegyes bizottság kiküldését, amely azonnal a helyszínen vizsgálná meg a határsértéseket és ezzel megakadályoznánk a további határsértéseket is. Úgy gondolom, hogy az osztrákok a határjelek felállítására és karbantartására vonatkozó egyezményhez, valamint egy-egy állandó, a határsértéseket kivizsgáló egyezményhez hozzájárulnának.