Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
A témával Kreisky is foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy növelni kellene a forgalmat, de bizonyos korlátokról beszélt. Ausztria csak azt veheti meg, amit felhasznál. Standenat az albizottságban kiemelte, hogy a két kormány között elvileg egyetértés van a forgalombővítés szükségességét illetően. A konkrét problémáknál azonban nem mindenben úgy látják a helyzetet, mint mi. Felvetették Magyarország szállítóképességének csökkenését és ezzel magyarázták a mérlegpasszívumot. Gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink egyes fontosabb területeivel kapcsolatban felvetett (vagy felvetődő) problémák: a) a liberalizáció; Baczoni elvtárs kifejtette, hogy több területen a kontingensek rendszere képezi akadályát a kereskedelem bővítésének. Standenat ennek lehetőségét csak multilaterális fizetési feltételek között látja megvalósíthatónak, de feltétel még a forint konvertibilitása is. A problémát kívánatos tovább tárgyalni. Természetesen liberalizálni csak fokozatosan lehet, éppen ezért a tavaszi találkozó során átadhatnánk egy olyan árulistát (komolyabb igényeket még nem tartalmazna), amely 15-20 áru, illetve árucsoport esetében javasolná a behozatali engedélyek és kontingensek eltörlését, tehát a liberalizálást. Egyetértés esetén a listát (az ezzel kapcsolatos tervet) a KKM 389 dolgozná ki. b) a legnagyobb kedvezmény; Felvetettük, hogy eljött az ideje a mai körülményeknek megfelelő kereskedelmi szerződés megvitatásának. Akadályozó tényező az is, hogy az EFTA-vámok vonatkozásában diszkrimináció áll fenn a magyar ipari eredetű áruk egy részénél. A tavaszi találkozón tovább kellene folytatni a legnagyobb kedvezményre irányuló erőfeszítéseinket. Vagy kereskedelmi szerződés keretében, vagy azon kívül javasolnánk megoldani a problémát. Ez utóbbi esetében szóba jöhetne az 1962-es forma továbbfejlesztése. A KKM feladata lenne: esetleg kereskedelmi szerződés tervezetének kidolgozása, másik alternatívaként az 1962-es forma kiterjesztésére vonatkozó javaslat, továbbá a diszkriminációval sújtott áruk listájának kidolgozása. c) a volumen emelése; A forgalom emelésével mindkét fél egyetért. Strukturális problémák fennállnak, ezek azonban áthidalhatók. A KKM feladata lenne olyan árulista kidolgozása, amely javasolna új áruk bevezetését a két ország forgalmában. Esetleg megállapodhatnánk egy vegyes bizottság felállításában, amely a volumen emelésével kapcsolatos kérdések vizsgálatával foglalkozna (vagy ezt a kamarák között létrejött összekötő bizottságok feladatává tennénk) és meghatározott időn belül javaslatokat terjesztene elő. A tervezeteket a KKM dolgozná ki. d) áramcsere egyezmény; (Lásd 22. pont.) e) a hitelfeltételek megjavítása; Mi vetettük fel. Osztrák részről tőkeszegénységre hivatkoztak, ettől függetlenül azonban már tettek néhány intézkedést. A következő találkozón konkrétabb formában kellene felvetnünk ezt a kérdést is. A KKM dolgozná ki a tervezetet. f) műszaki-tudományos egyezmény; Külkereskedelmi Minisztérium
