Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

őszintén megmondani, hogy mi azok közé tartozunk, akik ezeknél a tárgyalásoknál bizonyos problémákat éreznek. Nem fognak félreérteni az osztrák vendégeink, mi itt nem akarunk beleavatkozni az osztrák kormány belügyeibe, de ebben a kérdésben általános európai problémát látunk. A mi magatartásunkat bizonyára megmagyarázza, ha azt hangsúlyozom, hogy a Közös Piacban nemcsak egyszerűen gazdasági vállalkozást látunk. A háttérben kénytelenek vagyunk ott látni az egész NATO-szövetséget. Mi pontosan tudjuk azt, hogy az osztrák kormány ezeket a tárgyalásokat úgy kívánja folytatni, hogy a semlegességi nyilatkozatához hű maradjon. Viszont nagy kérdés a számunkra, hogy a legnagyobb jóakarat ellenére is lehetséges-e ez egy társulás esetén. Valami sejtelmünk van arról, hogy melyek azok a gazdasági kérdések, amelyek az osztrák kormányt ezekben a tárgyalásokban vezetik. Arról is tudunk, hogy az osztrák kormány illetékes tényezői már most vizsgálják azt is, hogy ez a társulás milyen új gazdasági problémákat fog okozni. Én csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy közös erővel fordítsunk nagyobb figyelmet arra, hogy miként lehetne Ausztriának a keleti országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatait növelni és itt talán a hagyományos kapcsolatok felújítására is lehetne appellálni. Most a közvetlen magyar-osztrák kapcsolatokra nézve szeretnék néhány szót szólni. Örülnénk annak, ha a szakértői tárgyalások során meg lehetne vizsgálni azt, hogy gazdasági kapcsolataink feltételeit hogyan lehetne javítani. Szeretnénk vásárlásainkat és eladásainkat is növelni. Érdeklődnénk teljes ipari üzemek és berendezések vásárlása iránt is, ha ennek a megfelelő feltételeit meg lehetne találni. Magyarország ma még sajnos energiában szegény ország. Reméljük, hogy a jövőben e tekintetben is javul a helyzet. Az energiaszegénységhez az is hozzájárul, hogy az év különböző időszakaiban nem egyenlően elosztott az energiamennyiség. Ezért például érdekel, lehetne-e elektromos áramcserére vonatkozóan tárgyalásokat folytatni. Említette Kreisky miniszter úr, hogy a turizmusban a Magyarországról érkező turisták államuk rangsorában a 3. helyen állanak. Ma reggel jelent meg a Statisztikai Hivatal jelentése a turistaforgalomról. Az a konklúzió, hogy minden 10. magyar járt külföldön. Hajói látom, olyan adat van benne, hogy 40 000 magyar járt ebben az évben Ausztriában. A turizmus ma a valutaszerzésnek nagyon fontos eszköze. Meg kell mondanunk, hogy nagyon sok valutát áldozunk a külföldre utazó turistákra, természetesen jelentős bevételre is számítunk a hozzánk érkező turistáktól. De azt szeretném hangsúlyozni, hogy ezt mi nemcsak pénzügyi kérdésnek nézzük. Tudjuk, hogy a nemzetközi politikai élet szempontjából nagy jelentősége van a turizmusnak. Hogy az utóbbi időben a hidegháborús feszültségek lényegesen enyhültek, abban a turizmusnak szerepe van. Biztos, hogy az európai országokat sokkal kevésbé lehet egymás ellen heccelni nagy turistaforgalom esetén, mintha elzárják határaikat a turistaforgalom elől. Biztos vagyok, hogy az osztrák-magyar kapcsolatok javulásában is a turizmus fejlődésének van jelentősége. Persze a turizmus területén is jelentkeznek kellemetlen problémák. Még azonos társadalmi rendszerű országok között folyó turizmus esetén is, pl. a cseh-magyar viszonylatban tapasztaltuk, hogy a turizmus a feketekereskedelmet fellendítette. Ennek veszélye sokkal nagyobb mértékű, amikor két különböző gazdasági rendszerű ország között fokozódik a turizmus. Két vonalon lehet ez ellen a veszély ellen küzdeni. Az egyik vonal a természetes fejlődésnek a vonala. A turizmus kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy árukban és árakban bizonyos kiegyenlítődés következzék be. De időbe telik, főleg két különböző