Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
Jelenlegi kapcsolataink a KGST-vel egyéb vonatkozásban is sokat segítenek. Ismert dolog, hogy Magyarország nyersanyagban nagyon szegény ország. Nekünk nagy érdekeink fűződnek a nemzetközi gazdasági együttműködéshez. De ebben a vonatkozásban szeretném hangsúlyozni, ugyanilyen együttműködésre törekszünk nemcsak a KGST-országokkal, hanem a nyugati országokkal is, és nagymértékben érdekeltek vagyunk az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is. Nos, ezen a társadalmi és gazdasági alapon, amelyet röviden így jellemeztem, a külpolitikánkat a békére való törekvés jellemzi. Nagyon jól tudjuk, hogy a békés egymás mellett élés elvének differenciált értelmezései vannak. Mi a békés egymás mellett élés politikáját nem sablonosán értjük, hanem a felmerült nemzetközi kérdéseket konkréten megvizsgálva keressük a békés és kompromisszumos megoldásokat. Ilyen összefüggésben támogatunk minden olyan európai akciót, amely az európai feszültség csökkenéséhez vezethet. Mi tehát nagyon örülünk annak, ha együtt tudnánk működni az Osztrák Szövetségi (sic!) Köztársaság kormányával olyan európai légkörnek az erősítésében, ami csökkenteni tudná az európai feszültségeket. Ebben a szellemben közelítjük meg a német kérdést is. Lényegében egyetértünk azzal, amit Kreisky miniszter úr mondott, mi is úgy gondoljuk, hogy a jövendő a német egység felé vezet. Az is világos, hogy ez nem egyik napról a másikra jöhet létre. Valószínű, hogy a megoldás keresésében közöttünk lehetnek árnyalati különbségek, ez adódik abból, hogy a jelenleg létező két német államhoz különböző a viszonylása az Osztrák Szövetségi (sic!) Köztársaságnak és a Magyar Népköztársaságnak. Mi a Német Demokratikus Köztársasággal baráti, szövetségi rendszerben vagyunk, és úgy ítéljük meg, és biztosak vagyunk, hogy nem tévedünk, hogy az európai béke szempontjából a Német Demokratikus Köztársaságnak a létrejötte nagyon lényeges. De a Német Szövetségi Köztársaságra is úgy tekintünk, mint amelyikkel a kapcsolatainkat rendezni kívánjuk. Nem jelentéktelen tárgyalásokat folytattunk Budapesten hivatalos kereskedelmi képviselet felállításáról. Úgy gondoljuk, hogy a folyamat, amelyiknek egyik állomása ennek a hivatalos kereskedelmi képviseletnek a létrejötte egy szocialista országban, hozzájárul az európai feszültség csökkenéséhez. Az általános európai helyzet szempontjából lényegesnek tartjuk azt a javaslatot, hogy a NATO-országok és a Varsói Szerződés tagállamai kössenek meg nem támadási szerződést. Nagyon jól tudjuk, hogy ebben a pillanatban az atmoszféra erre nem érett. De a különböző akciók az enyhítés irányába javíthatják ennek az atmoszférának a létrejöttét, amelyikben meg lehet kötni egy meg nem támadási szerződést. Annak ellenére, hogy az Osztrák Szövetségi (sic!) Köztársaság semleges ország és nem tagja sem a NATO-nak, sem a Varsói Szerződésnek, az Osztrák Szövetségi (sic!) Köztársaság pozitív akciói a nemzetközi kapcsolatok ápolására elősegíthetik ennek az atmoszférának a létrejöttét. Szeretnék néhány szót mondani a Vatikánnal kötött megállapodásról. 376 Annak ellenére, hogy a megállapodás merőben egyházi kérdésekre vonatkozik, ennek van politikai jelentősége is. Ez az első olyan megállapodás, amelyet a Vatikán egy szocialista országgal kötött és azt lehet feltételezni, hogy a hasonló megállapodásokra irányuló tárgyalások bontakoznak ki a Vatikán és más szocialista országok között. Mi azt A Vatikán és a magyar kormány megbízottai 1964. szeptember 15-én jegyzőkönyvet írtak alá Budapesten Magyarország és a katolikus egyház viszonyának rendezéséről.