Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
valószínűleg osztrák vendégeinknek kiegészítő, módosító javaslatuk lesz, ezt meg fogjuk beszélni. Még egyszer szívből köszöntöm Miniszter Urat és kedves osztrák vendégeinket és ezzel át is adom a szót Miniszter Úrnak. Dr. Kreisky: Külügyminiszter Úr! Igen köszönöm a kedves üdvözlő szavakat, egyúttal hangsúlyozni kívánom, hogy ennek a budapesti látogatásnak alapvető fontosságot tulajdonítunk, és ez kifejezésre jut abban a tényben is, hogy egy ilyen összetételű osztrák delegációval jöttünk ide. Már előző találkozásunk alkalmával említettem és itt megismétlem, hogy minden tagja az osztrák kormánynak, függetlenül pártállásától, nagy fontosságot tulajdonít ennek az útnak, ezért vannak a minisztériumok legmagasabb funkcionáriusai képviselve az osztrák delegációban. Ez nagyon örvendetes és egyöntetű állásfoglalása az osztrák kormánynak, amely összefüggésben van a még nyitott kérdések rendezésével. Ez az első hivatalos látogatás Budapesten, ez a kezdet, követni fogják mások, hasonlóak és nem hasonlóak. Itt máris meghívom Külügyminiszter Urat, jöjjön el Ausztriába hasonló nagy létszámú delegációval, amelynek összeállítása a magyar kormány feladata. Arról, hogyan lehetne kellemesebbé tenni az utat, az ebéden fogok szólni. Felkérem továbbá, hogy az újonnan felállított Diplomáciai Akadémián tartson előadást. A témát ön választaná meg. Az Egyesült Arab Köztársaság nemrég nálunk járt külügyminisztere is tartott előadást ezen az Akadémián. Válaszolva Miniszter Úr megjegyzésére a szűkös elhelyezést illetően, azt mondhatom, hogy Bécsben magyar mágnások palotáiban lennének a tárgyalások. Ami a kommünikét illeti, javasolnám egy kis bizottság megbízását, és osztrák részről erre a feladatra Haymerle és Dr. Thalberg urakat jelölöm ki. Megjegyezném, hogyha az általános kérdésekkel készen vagyunk, délután az illetékes urak a főhatóságokkal vennék fel a tárgyalást, és mi konkrét külügyi kérdésekről tárgyalhatunk. Meglátásaimat három csoportban foglalnám össze. Altalános külügyi kérdésekkel nagyon röviden foglalkoznék, mert a lényeges kérdéseket délután fogjuk megtárgyalni. Nem lehet mindent ebbe az előadásba foglalni, korlátok vannak, és ezért sok elmarad, amit szeretnék elmondani. A legnagyobb gondunk a relatív béke fenntartása a világon. Egy semleges országnak, mint Ausztria, hiszen egyetlen paktumhoz sem tartozunk, sem könnyű a helyzete, nem függetlenítheti magát a világ helyzetének alakulásától. (Goethe-idézet 374 ). A világon mindig van háborús feszültség, s bár semleges ország vagyunk, erősen érdekelve vagyunk, ha valahol háborús feszültség keletkezik. Egyetértek minden olyan békés megmozdulással, amely a béke megőrzését teszi lehetővé, ezt támogatni fogjuk. De nem vagyunk hajlandók minden propagandához csatlakozni, hanem csak akkor, ha az akció tényleg a békét szolgálja. Ezt szükségesnek és fontosnak tartottam megmondani. A békés együttélés nagyon fontos, de csupán propagandát szolgáló akcióban nem vehetünk részt. Lehet, hogy itt azt hiszik, sokkal nyitottabb fülünk lenne a nyugat irányában, mint kelet felé. Röviden azt mondanám, hogy nagyon sokszor a legjobb politikai barátaink bizonyos kérdésekben kifogást emelnek. Magunk csináljuk a politikánkat, nem fukarkodunk a fáradsággal és igyekszünk azt jól kialakítani, de nincsenek szövetségeseink, magunkra vagyunk utalva. Ha azonban Nem olvasható a szövegben.
