Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/b KüM 005015/4/1964 (7. doboz) — Géppel írt tisztázat. A jelentés másodlata megtalálható az MSZMP KB Külügyi osztálya iratai között is. (MOL M-KS 288. f. 32/1964/5. ő. e. 191-199. lap) 70. A MSZMP KB Külügyi Osztálya és a Külügyminisztérium előterjesztése a Politikai Bizottsághoz Magyarország és Ausztria kapcsolatairól Budapest, 1964. október 14. 303/PJ 172/a Látta: Nemes sk. I. Ausztria és a szocialista országok kapcsolatai az utóbbi években fejlődtek. Változatlanul a legjobb Ausztria viszonya a Szovjetunióval, Lengyelországgal és Jugoszláviával, javultak a bolgár-osztrák és a román-osztrák kapcsolatok (kölcsönös magas szintű látogatások, vagyonjogi megállapodások, követségek nagykövetségi szintre emelése, néhány jelentősebb gazdasági megállapodás előkészítése), diplomáciai kapcsolatot létesített Mongóliával, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal pedig kereskedelmi képviselet felállításában állapodott meg. Az NDK-val továbbra is kamarai képviselet szintjén tartja á kapcsolatokat. A Kínai Népköztársaság és Ausztria kereskedelmi képviseletek felállításában állapodott meg. Albánia Bécsben követséget tart fenn, amelynek fő feladata a szovjetellenes propaganda anyagok terjesztése. Vietnam felé a hongkongi osztrák kereskedelmi kirendeltség fejt ki tevékenységet. Ausztria viszonyát Magyarországhoz és Csehszlovákiához hosszabb időn át feszültség jellemezte. Az osztrák vezető körökre nyugtalanítólag hat az a tény, hogy e két ország szocialista fejlődése közvetlen hatást gyakorol az osztrák dolgozó tömegekre, s időnként ezt igyekeztek barátságtalan politikával ellensúlyozni. Magyarország és Csehszlovákia nemzetközi tekintélyének növekedése, az általános helyzet megváltozása, Ausztria piaci gondjainak növekedése arra kényszeríttette az osztrák kormányt, hogy módosítsa politikáját. Az utóbbi években mindkét országgal javultak kapcsolatai, ezen belül a magyar-osztrák kapcsolatok, elsősorban 1964-ben, jobban fejlődtek. A szocialista országokkal kapcsolatos osztrák külpolitika élénkülésében fontos szerepet kap az ún. fellazítási taktika is, amelyet az osztrák uralkodó körök részben saját kezdeményezésükből, részben pedig a nyugati hatalmak ösztönzésére folytatnak. Az osztrák külpolitika jelenlegi alakulása nem tekinthető stabilnak. A nemzetközi helyzet hullámzása, az osztrák és a nyugatnémet nagytőke összefonódottsága továbbra is éreztetni fogja hatását az osztrák külpolitikában.