Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

A jogsegélyegyezmény-tervezetet osztrák részről már átadták , így feltételezhető, hogy e téma egész konkrét formában megbeszélésre kerülhet. A konzuli osztály munkáját ezen egyezmény megkötése nagymértékben elősegítené, mert az érdemi munkától igen sok időt vesz el azon bírósági és egyéb iratok kézbesítése, amelyben a konzuli osztály igen sok adminisztrációs munkával járó postás szerepet tölt be. d) Konzuli egyezmény megkötése. A konzuli egyezmény megkötése szintén jelentős mértékben elősegíthetné a konzuli osztály diplomata munkatársainak mozgását a különböző osztrák helyi szerveknél. A közvetlen kapcsolattartás elősegíthetné az ügyek sokkal gyorsabb és közvetlenebb elintézését. Ilyen egyezmény megkötése elsősorban magyar érdek az ittlévő igen nagyszámú magyar emigráció miatt, s feltételezhető, hogy nem fog első alkalommal akkora megértéssel találkozni mint a jogsegélyegyezmény. e) A disszidensek visszaadása Az utóbbi időben az osztrák magatartás az ENSZ menekültügyi főbízottja megbízottja egyetértésével olyan értelemben változott, hogy ma már nemcsak kiszökött fiatalkorúakat adnak vissza, hanem minden megkeresés és kérés nélkül nagykorúakat is. Ez a gyakorlat még nem egyöntetű és általános. Az osztrák hatóságok olyan ajánlatokat tesznek, hogy visszaadják mindazokat a magyar állampolgárokat, akik útlevéllel jöttek ki, de Ausztriában akarnak maradni, ha ezeknek büntetlenséget biztosítunk. Eszmecserét lehetne folytatni a disszidálok visszaadásáról, hivatkozva arra, hogy mi is hasonlóképpen járunk el. 10.) Nemzetközi kérdések A találkozáson az általános külpolitikai kérdések is minden bizonnyal szóba kerülnek. a) Részünkről első helyen Ausztriának a Közös Piachoz való viszonya volna megemlítendő. Már régebben kifejtettük az álláspontunkat, hogy bennünket két okból foglalkoztat ez a kérdés: egyrészt a semlegesség megőrzése érinti Magyarországot, mint amely csatlakozott az államszerződéshez; másrészt úgy látjuk, hogy a Közös Piachoz való bármilyen formában való csatlakozás hátráltathatja a két ország között szépen fejlődő gazdasági kapcsolatokat. Helyesnek látszik aláhúzni, hogy Ausztria semlegességét mint a békét erősítő tényezőt tekintjük Európában. b) A német-kérdésben álláspontunk ismertetése: a két német állam létezése, Berlin szabadváros; a német militarizmus feléledése; a revansizmus veszélye. (Megjegyzés: A bécsi vásár alkalmából ellátogatott Leipzig polgármestere, akit Jonas bécsi polgármester fogadott. Szeptember végén Weisz külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével egy gazdasági delegáció jön Ausztriába. Október végén egy kereskedelmi kamarai magas szintű ipari delegáció NDK-ba való látogatása van tervbe véve.) c) Együttműködés az ENSZ-ben és annak szervezeteiben. Az úgynevezett magyar kérdés lekerülése az ENSZ napirendjéről és a magyarosztrák kapcsolatok megjavulása lehetővé teszi, hogy javaslatokat tegyünk egyes kérdésekben való konkrét együttműködésre. Szóban is fel lehetne vetni például Lásd: MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/b KüM 005015/64/2. mellékletek között (8. doboz)