Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
országokkal, hanem az mérvadó, hogy a kis országok ezt komolyan veszik-e. A jövőben úgy látszik, hogy Ausztria jó kapcsolatokat fog tudni fenntartani Jugoszláviával, Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával, míg Magyarországgal az eddig szépen fejlődő kapcsolatok megakadnak. Neki a parlament előtt 1,5-2 hónap múlva be kell számolni a vagyonjogi ügyek állásáról, és akkor el kell mondania, hogy Magyarországgal való tárgyalások sikertelennek bizonyultak, amiből le kell vonni a következtetéseket. Közbevetettem, hogy Sulyok miniszterhelyettes elfogadható javaslatokat tett, de nem látjuk, hogy osztrák részről valamilyen megoldást ajánlanának. Ha nem értenek egyet, tegyenek ellenjavaslatot. Kreisky azonban nem akart már hosszabb vitába belemenni, hanem a csalódottsága hangoztatása mellett felkelt az asztaltól és búcsút vett. A beszélgetés mintegy egy óráig tartott. Sulyok elvtárs úgy ítéli meg, hogy Kreisky abban a kérdésben, hogy egy globális rendezésben a gravaminák összegének egy részét feláldoznánk, kifejezetten elutasító volt, és szavai alapján a közeljövőben legfeljebb kétféle megegyezés volna lehetséges. Az egyik a kettős birtokok és DDSG-re vonatkozó részmegállapodás, és akkor a restitúció, államosítás és egyéb gravaminák ügye egy későbbi tárgyalásra maradna, ami neki legjobban tetszene, vagy egy a román megegyezéshez valószínűleg hasonló, erre lehetett szavaiból következtetni, összegű fizetés mellett az összes ügyek rendezése, mely esetben nyilván a gravaminákból javukra mutatkozó összeget is felhasználnák. Viszonylag kevésbé volt elutasító arra a felvetésre, hogy a gravaminák a kettősbirtokosok ügyén túlmenő részét egy részmegállapodás esetén otthagynánk. Megfontolandó hogy ez irányban Réti elvtárs Halusánál még a tárgyalás során puhatolódzon-e. Kérünk gyors tájékoztatást a tárgyalások további menetéről, hogy a pénzügyminiszternél tett látogatásnál már ezt figyelembe lehessen venni. Sebes I. s. k. követ MOL XIX-J-l-j Ausztria 5/i 007037/sz. t./1963 (25. doboz) — Géppel írt tisztázat. A jelentés 3. oldalán a következő kézzel írt szöveg olvasható: „Megjegyzés: Puja e(lvtárs) a napokban behívatja Koller osztrák követet és Halusa követet, az osztrák pénzügyi delegáció vezetőjét, és Réti Károly elvtársnak, a magyar pénzügyi delegáció vezetőjének jelenlétében beszélgetést folytat velük. A beszélgetés során rámutat arra, hogy mi is a globális rendezés hívei vagyunk, s Sulyok elvtárs bécsi útja éppen azt célozta, hogy ez Kreisky előtt is világossá váljék, sőt az is, hogy a magyar fél bizonyos áldozatvállalásra is hajlandó a rendezés érdekében. Elősegítené a megoldást az, ha az osztrák fél pontosabban körvonalazná álláspontját, mit is ért tulajdonképpen globális rendezés alatt. A beszélgetés során arra is rámutatna Puja elvtárs, hogy Kreisky szavaiból az derül ki, hogy Magyarországra nyomást akarnak gyakorolni (az osztrák álláspont elfogadása érdekében.Előre meg lehet mondani, hogy Magyarországra az ilyen nyomásnak nincs hatása, és sokkal helyesebb lenne ez kölcsönös megértés szellemében, mindkét fél érdekeit figyelembe véve tárgyalni."
