Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
színház- és filmelöadások kölcsönös rendezését, tudósok, tanulmányi ösztöndíjasok cseréjét, a filmművészet területén való együttműködést és filmegyezmény kötését. A magyar kormány és a magyar parlament több ízben kezdeményező lépéseket tettek magyar és osztrák vezető személyiségek, valamint parlamenti delegációk találkozásának a létrehozására. Az osztrák kormány több tagja rendelkezik Magyarországra szóló meghívással, de a látogatások nem valósultak meg. A magyar országgyűlés elnöke még 1956 nyarán 284 osztrák parlamenti delegációt hívott meg, de erre a látogatásra sem került sor, bár a meghívás jelenleg is érvényben van. Az ilyen személyes találkozók, az országaink vezető államférfíai közötti eszmecserék jó alkalmat nyújthatnak arra, hogy a két ország kapcsolatát érintő bármely kérdést megtárgyaljanak, ezek megoldásának módját megkeressék, s így a jószomszédi viszony megteremtése számára az utat egyengessék. Magyar kezdeményezésre 1961 közepén és 1962 elején határügyi egyezmények megkötésére tárgyalások folytak, és a két ország delegációi megállapodtak az egyezmények szövegében. Kívánatos volna, hogy a két ország kormányai minél előbb jóváhagyják ezeket az egyezményeket, és a parlamentek ratifikálják. Erre vonatkozólag várjuk az osztrák fél válaszát, hogy a kormányjóváhagyás megtörténhessen. Megvan a lehetősége annak, hogy a kölcsönös érdekek figyelembevételével a két ország között különböző kérdésekben egyezményes kapcsolatok jöjjenek létre. Ez évben sor kerül a növényvédelmi, valamint állategészségügyi egyezmény tervezeteknek a megtárgyalására. A magyar fél egyetért az osztrákok részéről tett ama korábbi javaslattal, hogy a két ország kössön egymással jogsegély egyezményt és várja az osztrákok tervezetét, valamint javaslatát a tárgyalás időpontjára. A beszélgetések során véleményem szerint helyes volna rámutatni az osztrák sajtó, rádió és TV gyakori megengedhetetlen magyarellenes hangjára. Ezzel kapcsolatban az utolsó félév anyagából lehetne konkrét példákat felhozni. Amennyiben Raab olyan kérdéseket tenne szóvá, amely Magyarország belügyeire vonatkozna, mint a határzár, amnesztia, Mindszenty-ügy, véleményem szerint elvi álláspontunkat kifejtve olyan módon kívánatos lezárni a kérdésekre adott választ, hogy Raabnak meglegyen a lehetősége arra, hogy békésen visszavonulhasson s a további vitától elálljon. Április 5-én már jelentettem, hogy Raab személyi titkára közlése szerint Raab közvetlen kíséretéhez tartoznak Raab személyi titkára; a Wirtschaftsbund 2 5 titkára; Wagner budapesti kereskedelmi tanácsos, s esetleg az ÖNTZ 286 egy szerkesztője. Jelenleg még nem tudjuk, vajon Raab kívánja-e azt, hogy ezek a személyek, illetve közülük valaki részt vegyen-e a Kádár elvtársnál való tárgyalásokon. Véleményem szerint olyan javaslatot kellene tenni, hogy a tárgyalások négyszemközt folyjanak s legfeljebb csak a tolmácsok vegyenek részt. Esetleg el lehet érni azt is, hogy a tolmácsot a magyar fél adná, és így Wagnernak a budapesti kereskedelmi tanácsosnak sem kellene jelen lennie a tárgyalásoknál, aki osztrák részről a tolmács szerepét töltené be. Legalkalmasabb volna egyedüli tolmácsként Fürjes elvtárs a bécsi követség munkatársa, Helyesen. 1955 nyarán Az Osztrák Néppárt egyik jelentős tagszervezete, a Gazdasági Szövetség. Österreichische Neue Tageszeitung c. napilap
