Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
magyar parlament 1956. évi meghívása továbbra is érvényben van, és megpróbálnánk valamilyen időpontban megállapodni a látogatás lebonyolítására. Megfontolandó volna, ha a fenti lépésnek nem jönnének létre a kellő előfeltételei, hogy akkor ne próbáljuk-e meg egy nem hivatalos, de a parlamenti pártok hozzájárulását bíró képviselőcsoport látogatásának a megszervezését. A folyamatban, illetve előkészítésben lévő egyezmények (jogsegély, állategészségügyi, növényvédelmi, vitorlázórepülő, esetleg filmesére) szorgalmazásánál a jövőben is az a taktika ajánlatos, hogy helyesen válasszuk meg a megfelelő időpontot, amikor hivatalosan vagy félhivatalosan szóvá tesszük az illetékes szerveknél az ügyet, tehát amikor valamilyen reményünk van arra, hogy pozitív választ kapunk. Addig pedig személyes kapcsolatainkon keresztül kell az ügyek sikeres továbbvitelét előkészíteni. Gazdasági területen a legfontosabb feladatnak azt tartjuk, hogy az illetékes külkereskedelmi szervek az Ausztriával való gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez szilárdabb alapot teremtsenek, küszöböljék ki a bizonytalanságokat és esetlegességeket. Ez azt is jelenti, hogy a külpolitikai célkitűzéseknek megfelelően dolgozzanak ki egy perspektivikus tervet, ami magába foglalná a Nyugat-Németországgal lebonyolított áruforgalmunk egy részének Ausztriába való átterelését, továbbá megfelelő árualapot biztosítana a jövőben kereskedelmi forgalmunk számára. Ezt a perspektivikus tervet a Gazdasági Bizottságnak, illetve a Minisztertanácsnak kellene jóváhagyni. A politikai szempontoknak nagyobb súlyt kellene adni az olyan kérdések eldöntésénél, vajon tudunk-e Ausztriának földgázt szállítani, illetve meg lehet-e teremteni a villamossági hálózat összeköttetését áramszállítások céljából, vagy bekapcsoljuk-e az osztrák tőkeérdekeltséget magyar szálloda építésébe. Ilyen módon Ausztriát, a kölcsönös előnyök alapján, jobban érdekeltté lehet tenni a Magyarországgal való jó kapcsolatok fenntartásában. Az alsó-ausztriai tartománnyal való kapcsolataink tervbevett kiegészítésénél az ilyen jellegű gazdasági kérdések szintén nagy szerepet játszhatnak, hasonlóképpen a sportkapcsolatok is, amire az irányelvekben utalunk. A kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez a következőket kívánom megjegyezni: Az irányelvek 3/c pontja a kulturális kapcsolatok lehető legnagyobb mérvű szélesítését írja elő. A kulturális kapcsolatok szélesítése a magyar kulturális élet ausztriai megismertetése, magyar kulturális rendezvények, továbbá magyar kulturális személyiségek látogatásai és előadásai útján, valamint osztrák kulturális személyiségek, tudósok, művészek magyarországi meghívása, szerepeltetése, előadásai, ott tartózkodásuk megfelelő értékesítése útján történhet: mindkét esetben a magyar kulturális szervek megfelelő együttműködésére van szükség. Ez az együttműködés az elmúlt időszakban nem volt kielégítő, a különböző szervek a külügyminisztérium és a követség Ausztria felé irányuló kultúrpolitikájával gyakorlatban nem azonosították magukat, javaslatainkat figyelmen kívül hagyták vagy elfogadott javaslatainkat nem hajtották végre, megállapodott és az osztrák félnél ennek megfelelően előkészített ügyektől elálltak, vonatkozó tervpontjaik anyagi feltételeit a külügyminisztériumra hárították. Mindezen nehézségek megszüntetésére a követség javasolja, hogy a Művelődésügyi Minisztérium, mint a különböző magyar kulturális szervek felsőbb hatósága, jobban működjön együtt a Külügyminisztériummal. A Művelődésügyi Helyesen 1955.
