Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
11. ) Sportvonalon sikerült a bojkott megtörése az elmúlt időszak alatt. A két ország közötti sportkapcsolatok kielégítően alakultak. 12. ) Az osztrák sajtó hangja, amennyiben azt az ellenforradalom utáni időkhöz viszonyítjuk, az elmúlt év során javult, azonban még mindig gyakoriak az ellenséges megnyilvánulások. Bécsi követségünk kapcsolatai az osztrák sajtóhoz, valamint a külföldi tudósítókhoz jól alakultak, több, jól sikerült, eredményesnek mondható újságíró delegáció látogatását szerveztük meg hazánkba (nonstop vonat, mezőgazdasági újságíró küldöttség). 13. ) Az elmúlt időszakban bécsi követségünk személyes kapcsolatai osztrák vezető körökhöz jól alakultak. A követség rendezvényein (fogadás stb.) vezető politikusok is megjelentek. Jelentős haladás történt az SPÖ-vezetőkkel való személyes kapcsolatok elmélyítése terén is. Összegezve: Magyarország és Ausztria kapcsolatai az elmúlt időszakban kétségkívül javultak, az osztrák vezetőkben van bizonyos tárgyalási készség, azonban változatlanul jellemzi őket a szavaik és tetteik közötti igen nagy különbség. II. Ausztria helyzete a nemzetközi enyhülés szakaszában Ausztriában a semlegesség fogalmát különféleképpen értékelték és értékelik. A legáltalánosabban elterjedt és a kormánykörök által osztott vélemény, hogy Ausztria katonailag semleges, ideológiai és politikai téren pedig egyértelműen a Nyugathoz tartozó ország. Ebből a felfogásból következett Ausztriának az ellenforradalom alatti magatartása, amely teljes mértékben kielégítette a NATO-hatalmakat is. Bár alapjában véve Ausztria továbbra is ragaszkodik ehhez a felfogáshoz, az azóta bekövetkezett fejlődés mégis több figyelemreméltó vonást tartalmaz. 1. ) Ausztria viszonya a Szovjetunióval az ellenforradalom alatt és után meglehetősen kiéleződött, az osztrák kormány a magyar ellenforradalomba való nyílt beavatkozásával megsértette a semlegességet, és ez kihatott a szovjet-osztrák kapcsolatokra. Az ellenforradalom után az osztrák kormány nagy súlyt helyezett arra, hogy a Szovjetunióval megjavuljanak a kapcsolatai. Ezt főképpen abból a felismerésből tette, hogy a Szovjetunió jó akarata, támogatása nélkül Ausztria tulajdonképpen nehezen tarthatná meg az államszerződésben vállalt semleges státuszát. Még ennél is nagyobb szerepet játszott azonban az, hogy Ausztria vezetői a Szovjetuniótól tartanak és a semlegességet sértő lépésekkel nem akarják magukra haragítani. Elgondolásuk sikerrel járt annyiban, hogy kapcsolatuk a Szovjetunióval ma már teljesen kielégítő. 2. ) Az ellenforradalom kiélezte a népi demokráciákhoz fűződő kapcsolatait is, elsősorban értve ez alatt hazánkat. Azóta Ausztria a legtöbb népi demokráciával jó kapcsolatokat épített ki, némelyikkel jobb a kapcsolata, mint 1956 előtt. Alapjában véve ha nem is egyenletesen, de pozitívan fejlődtek a magyar-osztrák kapcsolatok is. 3. ) Ausztria és a népi demokratikus országok, valamint a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai az ellenforradalom óta szépen fejlődtek. Ausztria kereskedelmi forgalmát nagy mértékben növelte a Szovjetunióval és pl. Magyarországgal is. A Közös Piac létrejötte óta Ausztria fél az izolációtól, és keresi a kiutat a keleti kereskedelem növelése érdekében. Ez bizonyos mértékben felénk való orientálódást jelent kereskedelmi téren.
