Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
A magyar munkás életszínvonala is megközelíti, sőt sok tekintetben eléri az osztrák munkásokét. Kreisky hivatkozott arra, hogy milyen fejlett az ő szociális biztosításuk, ennek felét a munkáltatók fizetik, és a munkás jövedelméhez ezt is hozzá kell számítani. Én csak utaltam arra, hogy itt elég magas a fizetésből való levonás, míg nálunk minimális. Kreisky megpróbálta a csehszlovákok rovására dicsérni a magyar életszínvonalat. Elmondta, hogy az ő rokona, aki konzervgyáros, járt bevásárolni Csehszlovákiában és Magyarországon is, és azt tapasztalta, hogy Magyarországon sokkal bőségesebb és olcsóbb az élelmiszerellátás, mint Csehszlovákiában. Érdeklődött, hogy milyen arányú nálunk a szocialista szektor. Megjegyezte, hogy véleménye szerint nem a kollektív gazdaság, hanem a szövetkezet a jövő útja és a mezőgazdaságban (Saját megjegyzés: valószínűleg a kapitalista országok szövetkezeti mozgalmára gondol). A beszélgetés folyamán szóbajött a leszerelés kérdése. Erről szkeptikusan nyilatkoztak. Ameddig nem lesznek ellenőrző állomások, addig nem lehet a leszereléshez hozzáfogni. Nincs meg a bizalomnak a légköre ahhoz, hogy a Hruscsov javaslatot 219 elfogadják. A szovjet javaslat nagyon általános, nem mondja meg, hogy mi legyen most a konkrét tennivaló. Kreisky ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kommunisták szerint a tőkések ragaszkodnak a nagy hadi megrendelésekhez, s ezért nem hívei a leszerelésnek. Ő együtt vacsorázott 8 amerikai nagykapitalistával, akik kijelentették, hogy számukra a hadi megrendelések csak terhet jelentenek, sok az ellenőrzés, az átvételi nehézség és inkább szeretik a magán megrendeléseket. Megemlékezett Kreisky a most folyamatban lévő budget-vitáról is. Az újságban megjelent hírekkel ellentétben közölte, hogy ők ragaszkodnak ahhoz, hogy az államvasutak modernizálására és a telefonhálózat megjavítására Waldbrunner megkapja az 1 1/2 milliárd schillinget, mert erre szükség van az osztrák gyengeáramú ipar foglalkoztatása szempontjából. Ekörül még nagy harc lesz, és ebben nem fognak engedni. Amint mondotta, ilyen formában folyik az osztályharc Ausztriában. (Azóta már engedtek.) Mintegy másfél óra eltelt és még mindig ilyen általános beszédtémákról folyt a szó, amikor Kreisky elkezdett készülődni a hazamenéshez. Sík elvtárs felhívta a figyelmét, hogy jóformán nem beszéltünk a két ország kapcsolatáról. Délelőtt szó esett a gazdasági kapcsolatok fontosságáról, de van más terület is, ahol a kapcsolatokat fejleszteni kellene, így pl. a kulturális terület. Kreisky azonnal hevesen reagált, mondván, hogy ő itt nem tehet semmit, mert abban a pillanatban, amikor kezdeményezne, kitenné magát Drimmel támadásának, aki egy hitbuzgó katolikus, az ő kezében van a kulturális terület, és nem akar kapcsolatot a keleti országokkal. Ezen a területen csak nagyon lassan lehet előrehaladni. Felhívtam figyelmét arra, hogy nálunk és sok más országban a külügyminisztérium a gazdája a külfölddel való kulturális kapcsolatoknak. Igen, ezt tudják, mondta Kreisky és Fuchs is, azonban itt nem lehet hirtelen változást előidézni, és ne is számítsunk arra, hogy ők nekünk nagyobb segítséget nyújtsanak. Sík elvtárs ama javaslata elől is kitértek, hogy ezt a kérdést velem beszéljék meg. Az ENSZ XIV. ülésszakán, szeptember 18-án, előterjesztett szovjet leszerelési javaslatról van szó.
