Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

feltételek a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésére, és legfőbb feladatomnak tekintem, hogy ezen a közeledésen kitartóan munkálkodjam. Amit ő Magyarországról mondott, az is azt bizonyítja, hogy „magyar-kérdés" tulajdonképpen nem létezik, erőszakoltan igyekeznek napirenden tartani, pedig inkább arra van szükség, hogy ne zavarjanak bennünket, hanem hagyjanak nyugodtan dolgozni. Ami Munro kérését illeti, személy szerint, Magyarországra való utazásával szemben nem volna semmi kifogásunk, azonban már New Yorkban közöltük vele, ameddig az UNO általi megbízatása tart, nem tudunk vele tárgyalni. Úgy vélem, ha ez a megbízatása megszűnik, mint magánszemélyt bizonyára szívesen látják őt Magyarországon. Határozottan állítjuk, hogy nálunk nincs semmi olyan probléma, ami ENSZ kivizsgálást igényelhet. Felszámoltuk az ellenforradalom következményeit és gyorsan haladunk előre minden téren. Kreisky közbevetette, hogy ha náluk' az ENSZ valamilyen kérdést meg kívánna vizsgálni, pl. a menekült kérdést, ők ez ellen semmi kifogást nem emelnének. Kashmirban is járt ENSZ-bizottság, hogy az ottani konfliktust kivizsgálja. Ez utóbbira megjegyeztem, hogy amint ismeretes, ennek a bizottságnak a tevékenysége semmivel sem járult hozzá a kashmiri kérdés rendezéséhez. Mire Kreisky azt felelte, hogy nem is ártott annak. A továbbiakban újra aláhúztam, hogy mi azt tartjuk helyesnek, ha az UNO-ban semmiféle magyar kérdés nem szerepel, bár a mi előrehaladásunkat az sem fogja fékezni, ha újra odaerőszakolják. Mi továbbra is vissza fogunk utasítani minden beavatkozást. Az a véleményünk, hagyjanak bennünket békében és bízzák ránk, hogyan oldjuk meg problémáinkat. Kreisky közbevetette, hogy nem ignorálhatjuk például az európai munkásmozgalom véleményét és tévedünk, ha azt hisszük, hogy az emberek fejében már tisztázódott a magyar-kérdés. Erre azt feleltem, tudjuk, hogy sok ember fejét megzavarták különböző ferdítések Magyarországról, de mi bízunk benne, hogy ha megtudják az igazságot, akkor ez a megzavarodottság meg fog szűnni, mint ahogy már szünöben is van. Kreisky erre megjegyezte, persze mindenki azt hiszi, mi is (magyarok) hogy nekünk van igazunk. Arra kért, továbbítsam kormányomhoz fenti kérését és közvetítését, amit megígértem, megjegyezve, aligha hiszem, hogy ezt teljesíteni lehet. Utána Kreisky áttért a gazdasági tárgyalásokra, kérdezte, hogy milyen stádiumban vannak. Néhány mondattal tájékoztattam, kiemelve azt, hogy remény van a kereskedelmi forgalom kibővítésére. Utána megemlítettem, úgy látom, kulturális téren is meg lennének a feltételek a kapcsolatok bővítésére, amelyre azonban nem reagált. A beszélgetés befejezésekor jó munkát kívánt, hozzátette, hogy most ugyan elutazik, de a jövőben még találkozni fogunk. Kreisky magatartása az egész idő alatt nagyon barátságos volt, amikor a Munro ügyről beszélt, akkor is nagyon vigyázott arra, nehogy valamilyen barátságtalan gesztusnak fogjuk fel az ö közbenjárását. Sebes I. s. k. követ MOL XIX-J-l-j Ausztria 1/c KüM 005565/1959 (3. doboz) — Géppel írt tisztázat.