Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

jobb kapcsolatokat építsen ki mind Nyugat, mind Kelet felé, hogy ezzel is befolyásolni tudja a választókat. 4. A magyarországi teljes konszolidáció hatása. Ausztriában mindkét párt vezetői letettek arról, hogy Magyarországot akár egy kapitalista, akár egy „szocialista" országgá segítsenek átváltoztatni. A magyarországi konszolidáció olyan meggyőző, a rendszer annyira megszilárdult, hogy nem látják értelmét a régi módszerek alkalmazásának Magyarország ellen. A Szocialista Párt megváltozott taktikájában tudjuk, nagy szerepet játszik az is, hogy Amerikából azt tanácsolták nekik, ne szakítsanak meg Magyarországgal minden kapcsolatot, ellenkezőleg, a kapcsolatok útján próbálják „fellazítani" ismét a rendszert. Emellett azonban nagy szerepet játszik az a felismerés is, hogy kudarcra van ítélve minden olyan törekvés, amely Magyarországból nyugati mintájú demokráciát akar faragni. Nyilvánvaló, hogy szerepet játszik a mostani változásokban a szívós harc is, amelyet az ellenforradalom óta folytatunk diplomáciai síkon, s amely most oda vezetett, hogy az osztrákok nem tudnak kitérni a tárgyalások elől akkor sem, ha akarnak, anélkül hogy ne leplezzék le magukat, mint akik nem akarják a megegyezést a szomszédos Magyarországgal. Mindezen felsorolt tényezők és más tényezők — pl. Csehszlovákia kijátszása Magyarországgal szemben — hatására Ausztria külpolitikájában beállott bizonyos változásoknak lehetünk szemtanúi. [•••] MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/b KüM 001937/1959 (6. doboz) — Géppel írt tisztázat A nem közölt 2 1/4 oldal terjedelmű rész a magyar-osztrák kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó — a dokumentumokban visszatérő — általános javaslatokat tartalmaz. 39. Külügyminisztériumi feljegyzés az 1956 októberi forradalmi eseményeket követően Ausztriába került egyedülálló kiskorú magyar állampolgárok ügyében folytatott magyar-osztrák diplomáciai tárgyalásokról Budapest, 1959. július 15. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság képviselői között bizalmas diplomáciai tárgyalások folynak a két ország viszonyát terhelő kérdések megoldására. A diplomáciai tárgyalások első napirendi pontja az 1956-os ellenforradalom idején szülők nélkül disszidált kiskorú állampolgárok (18 éven aluliak) ügye volt. 1959. március 17. és május 27. között három ízben folytak tanácskozások, míg végül is május 27-én sikerült közös nevezőre jutni, s a tárgyalások eredményét feljegyzésben rögzíteni, amelyet a két kormánynak jóvá kell hagynia. A Magyar Népköztársaság részéről a jóváhagyás már megtörtént, amelyről június 20-án jegyzékben értesítette az osztrák felet. A tárgyalások során kiderült — az a már évek óta ismert tény —, hogy a két fél elvi álláspontja teljesen ellentétes. A Magyar Népköztársaság nem ismeri el a genfi