Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

a) bátrabban lehet kezdeményezni, nagyvonalúbb, rugalmasabb politikát tudunk folytatni, meglepő fordulatokkal tudunk operálni, egyszóval nyomást tudunk az osztrákokra gyakorolni. b) Erélyesek lehetünk, ha kell, offenzívebb politikát folytathatunk. A határkérdésben pl. néha vissza kell lőnünk. Mi is tiltakozzunk, ha határsértés van, írjanak az újságok bátrabban Ausztriáról stb. c) Jobban kihasználhatjuk Ausztria belpolitikai erőviszonyait, szabadabban tudunk manőverezni stb. Ami a taktikai célkitűzéseket illeti az elkövetkezendő időszakban, ez egy hármas célkitűzés lehet. Ezt egyébként a kollégiumi anyag is tartalmazza: 1. ) Osztrák-magyar diplomáciai tárgyalások létrehozása sok fontos kérdés megoldására. Itt csak az a megjegyzésem, hogy jók a tárgyalások, de nem mindenáron. Ha úgy néz ki a helyzet, hogy csak sok éves diplomáciai pepecselés után lehet eredményt elérni, akkor azt javasolom, hogy inkább a 3.) pontban leírt megoldást válasszuk. A másik megjegyzésem az, hogy ha létre is jönnének a tárgyalások, azt mindenképpen csak a 2.) pontban foglalt célkitűzés szem előtt tartásával folytassuk, azaz nagyobb engedményeket ne tegyünk, azt tartsuk fenn a magyar és osztrák vezetők találkozása számára. 2. ) Osztrák és magyar vezetők találkozásainak létrehozása. Úgy folytatni a tárgyalásokat, hogy ezt elősegítsük, sejtetni velük, hogy a fontos kérdések megoldása csak a személyes találkozók árán történjen meg. A személyes találkozó előkészítésének másik formája a) A követség kapcsolat-építő munkája; b) Nem hivatalos meghívások osztrák vezető személyiségek részére. c) Egyes hivatalos meghívások kisebb vezetők részére, egyes alkalmakkor (ipari, mezőgazdasági vásár.). d) Egyes magyar és osztrák szervek jobb kapcsolata. e) Magyar vezetők nem hivatalos látogatásai Ausztriában, esetleges kapcsolatfelvétel. Szem előtt kell tartani: osztrák vezetők hivatalos találkozóra csak úgy kapacitálhatok, ha valamit haza is visznek a mellényzsebben. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy meg kell állapítani, mit vagyunk hajlandók ezért adni. 3. ) Egyes kérdéseknek a tárgyalásokon kívül való felvetése és megoldása. Ha a tárgyalások nem mennek, akkor inkább ezt az utat válasszuk. Legközelebbi akcióként — tekintettel arra, hogy az osztrák provokációk következményeként jelenleg megakadt az osztrák-magyar kapcsolatok fejlődése — valamit tenni kellene. A Magyarország elleni hidegháború fő képviselői Helmeren kívül az osztrák Külügyminisztériumban ülnek és erre való tekintettel felmerül a kérdés: nem lenne-e helyes, amíg Figl az ENSZ-ben van, Raab kancellárhoz egy levelet írni, amelyben felvetjük az osztrák-magyar viszony fontosabb kérdéseit. Itt elsősorban a legutóbbi határprovokációkról, majd a tárgyalásokról, de más kérdésekről is szó lehetne. Egy nem erős hangú, őszinte levélre gondolok. Ezt megírhatná esetleg valamelyik magyar vezető, Münnich vagy Sík elvtárs, esetleg én magam is. Amennyiben Raab reakciója nem lesz pozitív, meg lehetne jelentetni egy cikket, amelynek alaphangja az