Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
határőrség ellen.) Mindezek a próbálkozások azonban eredménytelenek maradtak és magyar részről megfelelő visszautasításban részesültek. (Meg kell jegyezni, hogy a magyar intézkedésekben is történtek hibák. A műszaki zár nem egy esetben tényleg átterjedt osztrák területre, bár ezt azóta korrigáltuk. Nem kellő körültekintéssel szervezték meg 1957-ben az osztrák követség körüli razziát stb.) Ausztria politikájában továbbra is váltakoznak a pozitív és negatív megnyilvánulások. Ez megfelel az osztrák lavírozási politikának, mely lényegében helyzeti előnyt biztosít a nyugati blokk irányában, de ugyanakkor elkerülhetővé teszi a nagyobb összeütközéseket a szocialista tábor országaival. A magyar-osztrák viszony az ellenforradalom óta kétségtelenül nem kis mértékben javult. Ez a javulás távolról sem volt egyenletes és szorosan összefüggött és összefügg a mindenkori nemzetközi helyzet alakulásával és különösen a szovjet-osztrák viszony változásaival. így pl. a feszült nemzetközi helyzet ellenére, az osztrák kormánydelegáció moszkvai utazása előtti hónapokban az osztrákok több pozitív lépést is tettek. (Ausztria a genfi tengerjogi konferencián mellettünk szavazott 186 , a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kongresszusán 187 tartózkodott a szavazástól a magyar küldöttség mandátumának kérdésében; a MALÉV bécsi légi járatának engedélyezése, kedvezőbb döntés a MAHART ügyében, kulturális és sportrendezvények stb) Bár a pozitív jelenségek közé negatívok is vegyültek, (visszalépés a tárgyalások megkezdésétől, új kampány közvetlen a kormánydelegáció látogatása után stb) a következő időszakban mégis inkább a kapcsolatok javulását elősegítő irányzatok erősödésére lehet számítani, különösen Hruscsov elvtárs jövő évi ausztriai látogatása előtti időben. II. A jelenlegi magyar-osztrák kapcsolatok főbb kérdései és javaslataink 1. Politikai kapcsolatok Amint azt a Külügyminisztérium Irányelvei is hangsúlyozzák, Ausztria vonatkozásában külpolitikánk célkitűzése a két ország viszonyának teljes normalizálása. E cél elérése érdekében az elmúlt időszakban arra törekedtünk, hogy tárgyalások induljanak meg a két ország viszonyát zavaró kérdések rendezésére. Az erre irányuló első tapogatózó lépések még 1957 tavaszán-nyarán megkezdődtek. (Púja követ és Grubhofer belügyi államtitkár közti megbeszélések, Púja követ látogatása Raab kancellárnál.) Az első konkrét lépés magyar részről történt. 1957. november 6-án Horváth Imre külügyminiszter látogatást tett Figl osztrák külügyminiszternél. A látogatás során mindkét részről hangsúlyozták a két ország viszonyának normalizálására irányuló óhajt és azt, hogy ennek érdekében megbeszéléseket kell kezdeni. (Meg kell jegyezni, már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy az osztrákok főleg a határkérdések rendezését Az I. Konferencia az ENSZ közgyűlésének határozata alapján 1958. február 24. és április 27. között ülésezett Genfben a tengerre vonatkozó jogi szabályok kodifikálása céljából.(Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon. Szerk. Hajdú Gyula. Második, teljesen átdolgozott kiadás. Akadémiai k. Budapest 1967. 814. old.) Az ENSZ tevékenységéhez kapcsolódó nemzetközi szervezet. Magyarország 1921-től volt tagja. (Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon. 635-636. old.)
