Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
küldték el válaszukat, azonban április 1-jére antedatálva (időközben megjelent ugyanis a magyar-szovjet közös nyilatkozat, s az osztrákok azt akarták ezzel bizonyítani, hogy a válasz még a nyilatkozat megjelenése előtt elkészült.) Késznek mutatkoztak a magyar javaslat elfogadására, ha ez nem befolyásolja a magyar-osztrák határviszonyok normalizálása kérdésének elsőbbségét. Április 1. óta tehát lényegében megvolt a megállapodás a tárgyalások megkezdésére. 180 Miután ily módon az osztrákok nem tudták tovább folytatni halogató taktikájukat, új fogásra volt szükségük. Púja követ és Haymerle május 22-i megbeszélésén Púja elvtárs ismertette a tárgyalások megindulására vonatkozó javaslataikat. Javasolta, hogy a diplomáciai megbeszélések május végén (26-án) Bécsben kezdődjenek meg a határkérdés (kereskedelem, kulturális kapcsolatok, vagyonjogi tárgyalások kérdése stb) tárgyalásával és június 16-án Budapesten folytatódjanak a fiatalkorúak (jogvédelem, közlekedés stb) kérdésének tárgyalásával. Haymerle osztályvezető írásban is átadta a két fél javaslatai alapján összeállított napirendet. Megállapodtak abban, hogy az illetékesekkel való konzultálás után május 29-én még egyszer találkoznak, végleg rögzítik a napirendet, és május 30-án szakértők bevonásával megkezdődhetnek a megbeszélések. Május 23-án Haymerle, a politikai osztály vezetője közölte Púja elvtárssal, hogy szakemberek hiányában előző napi javaslatunkat nem tudják elfogadni. Figl külügyminiszter elszólásából ugyanaznap viszont kiderült, hogy szakemberek ugyan vannak, csak Budapestre nem akarják küldeni őket. Követünk érvelésére Figl kijelentette, hogy ha nem fogadják el a javaslatot, akkor nem lesznek tárgyalások. Az osztrák Külügyi Hivatal politikai osztályának vezetőjével történt utolsó május 31-i megbeszélés során átadtuk a magyar-osztrák tárgyalásokra vonatkozó összesített napirendi javaslatunkat, amely magába foglalta valamennyi osztrák javaslatot az eredeti osztrák szövegezésben. Haymerle ekkor kifogásolta, hogy az összesített magyar javaslat ismét alátámasztja azt, hogy magyar részről túlságosan kötött, napirendi pontok szerinti tárgyalásokra gondolnak, holott osztrák részről csak teljesen kötetlen, rugalmas diplomáciai megbeszéléseket akarnak. Ez utóbbi nem zárná ki, mondotta Haymerle , hogy akár a megbeszélések kezdeti stádiumában szak- vagy albizottságok alakuljanak. Ezzel szemben magyar részről rámutattunk arra, hogy: 1.) Maguk az osztrákok is írásban lefektetett napirendi pontokat juttattak el hozzánk; 2.) A magyar javaslat értelmében mindkét félnek jogában áll a tárgyalások folyamán tetszés szerinti újabb kérdéseket felvetni. A tárgyalások teljes kötetlensége tehát biztosítva van, noha mindkét fél bizonyos napirendi pontokat rögzített. Osztrák részről ugyanakkor közölték: elfogadhatatlan az a magyar javaslat, hogy a tárgyalások június elején Bécsben kezdődjenek, majd június lótól Budapesten folytatódjanak. Mint már ezt megelőzően is, a szakemberek hiányára hivatkoztak. Ezek után Haymerle két javaslatot tett: 1.) A tárgyalások azonnal kezdődjenek Bécsben, de csak szeptemberben folytassuk azokat Budapesten. 2.) Állapodjunk meg abban, hogy a tárgyalásokat szeptember elején Bécsben kezdjük és szeptember közepétől Budapesten folytatjuk. A magyar kormány 1958. április 24-én kelt 3124/1958. sz. határozatával hozzájárult a diplomáciai tárgyalások megindításához és megbízta Púja Frigyes követet a magyar küldöttség vezetésével ill. a létrejövő egyezmények aláírásával. (MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/b KüM 00480/1958. 6. doboz)
